Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Dr. Barcza Géza: A népi műemléki állomány elemzése és helyszíni megmentésének rendszere - Mendele Ferenc: Népi műemléki jelentőségű területek – Népi építészeti együttesek

Nyugat-Dunántúl Győr megye 88 népi épület Vas megye 135 népi épület Zala megye 45 népi épület Összesen 268 népi épület mely az összes népi műemlék 21,5 %-át adja. A megyei adatokat az 1971. évi adatokhoz viszonyítva különösen szembetűnő Baranya megye előretörése, ahol 137 objektummal nőtt a védett építmények száma. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy az 1971. évi adatokban Villánykövesd pincesora egy tételként szerepelt, s a mostani adatokban 56 egyedileg védett présházat tartunk nyilván e helységben, s emellett ebben az időszakban biztosítottunk egyedi védelmet a palkonyai pincesornak, ahol 48 épületet védünk. Ehhez még azt is hozzáteszem, hogy Baranya megyében az elmúlt időszakban nagyon tervszerű népi műemléki kutatómunkát végeztek (Dr. Füzes Endre és Szigetvári János) s a felkutatott 103 község népi műemléki állományát tételesen felülvizsgálták és javaslatot készítettek a megye népi építészeti emlékeinek megvédésére. E kezdeményezés alapján a Baranya megyei Tanács a Megyei Idegenforgalmi Hivatal bevonásával felmérte a megye népi műemlékeinek helyzetét, és konkrét intézkedéseket tett a népi műemlékek helyszíni fenntartására, hasznosítására, állami tulaj donbevételére és nem egyszer az arra érdemes épületek védetté nyilvánítására is. 1971-hez viszonyítva megnőtt Veszprém megyében is a népi műemlékek száma. Az 58 épületet jelentő növekedés mellett, mely elsősorban Tihany és Szigliget védett területén jelentett komoly előrehaladást, a Keszthelyi Járás Zala megyéhez csatolása miatt a tényleges növekedés csak 30 védett épület. Csongrád megyében is jelentős fejlődés következett be 1971-hez viszonyítva, ahol is az úgynevezett Halászfalu védett területén került sor egyedi védetté nyilvánításokra. Az állami tulajdon részesedése az egyes megyék népi műemléki állományán belül az országos átlagot (18,8 %) jóval túlhaladja Komárom (72,22 %), Heves (50 %), Bács (46,1 %), Pest (43,75 %), Békés (42,80 %), Csongrád (36,38 %) megyében. Az egyházi tulajdon részesedése az egyes megyék népi műemléki állományán belül az országos átlagos (4,6 %) jóval túlhaladja Szabolcs (37,14 %), és Zala (28,88) megyében. A személyi tulajdon részesedése az egyes megyék népi műemléki állományán belül az országos átlagot (76,6 %) túlhaladja Baranya (90,6 %), Veszprém (89,52 %), Tolna (83,34 %), Borsod (81,95 %), Vas (80 %) megyében. A népi műemlékek megmentésének rendszere beváltotta a hozzáfűzhető reményeket. Az OMF 1971-1978. között jelentős összegeket fordított különböző támogatási formákban a népi műemlékek helyszíni fenntartására, helyreállítására és megfelelő hasznosítására. Az OMF tehervállalása 1971-1978. között az alábbi: különböző támogatási formák védett épületek száma forint ráfordítás Személyi tulajdonú épületek: - éves fenntartási átalány (átlag) 450 ^.532.100,- Ft - eseti támogatás 91 1.798.666,-Ft állami tulajdoni épületek: - anyagi támogatás 34 3.626.000,- Ft - OMF saját kivitel 25 14.300.000,-Ft Minisztertanácsi külön keret: (tulajdonjog megszerzésére, és helyreállításra) 92 13.000.000,- Ft Összesen: 39.256,766,-Ft A közel 40 millió forint csupán az OMF erőfeszítéseit jelzi, s nem ad képet arról, hogy ezen felül a tanácsi szervek - helyi és megyei tanácsok, idegenforgalmi hivatalok, múzeumok - a népi építészeti emlékek helyszíni fenntartása és hasznosítása terén milyen jelentős áldozatokat vállaltak. Az Országos Műemléki Felügyelőség a következő időszakban is hasonló formákban és nem csökkenő összeggel kíván támogatást nyújtani mind a személyi tulajdonban, mind az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő értékes népi műemlékek fenntartásához és funkciónak megfelelő helyreállításához, hasznosításához.