Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Dr. Barcza Géza: A népi műemléki állomány elemzése és helyszíni megmentésének rendszere - Mendele Ferenc: Népi műemléki jelentőségű területek – Népi építészeti együttesek

1971-ben még nem tudtunk fenntartási átalányt folyósítani, mivel a jogszabály késői megjelenése ezt nem tette lehetővé. Mint látható, az átalányt igénybevevők számának növekedése jellemzi a folyamatot. Eseti támogatás folyósítása Év Védett épületek száma folyósított anyagi támogatás összege 1971. 1972. 1973. 1974. 1975, 1976 1977, 1978 2 1 9 13 15 15 19 17 50.000,- Ft 50.000,- Ft 136.000,- Ft 255.500,- Ft 248.450,- Ft 257.828.- Ft 420.888,- Ft 380.000,- Ft Összesen: 91 1.798.666,- Ft A személyi tulajdonban lévő népi műemlékek anyagi támogatása mellett változatlanul fenntartottuk az OMF éves anyagi támogatási keretéből az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő védett népi épületek fenntartásának és helyreállításának anyagi támogatási rendszerét. 1971-1978. között ilyen módon 33 épület helyreállításához 3.476.000,- Ft-ot folyósítottunk. Az OMF 1971-1978. között is tovább folytatta azt a gyakorlatát, hogy az állami tulajdonú egyes értékesebb népi épületeket saját hiteléből építésvezetőségeivel helyreállított. Ilyen módon 25 védett népi épület helyreállítása fejeződött be, illetve kezdődött el 14.300.000,- Ft költségvetési értékkel. Miként az 1971-es év, úgy az 1974. év is mérföldkő volt a népi épületek megmentéséért végzett munkánkban. Ekkor ugyanis a személyi tulajdonban fenn nem tartható népi épületek megmentésére újabb jelentős akciót indítottunk. Az OMF által kidolgozott anyag alapján az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztést nyújtott be a Minisztertanácshoz a népi műemlékek védelme témában. Az előterjesztésben tájékoztatást adtunk az 1008 védett népi épület fenntartásának lehetőségeiről, kimutatva, hogy mintegy 200 épület fenntartására csak akkor van mód, ha azokat a tulajdonjog megszerzésével új közcélú funkcióra hasznosítjuk, s ennek megvalósítását kormányzati szerveink megfelelő anyagi alapok megteremtésével előmozdítják. A Minisztertanács a 2025/1974. (VI. 13.) Mt. számú határozatában intézkedett a népi műemlékek védelméről. E fontos határozat leglényegesebb rendelkezései az alábbiak: — a Minisztertanács felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, továbbá a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, valamint felkérte a társadalmi szervezeteket és a szövetkezeti érdekképviseleti szerveket, hogy tevékenységi körükben segítsék elő az egyedi és különösen az együttesben előforduló népi műemlékek megőrzését, fenntartását és közcélú — elsősorban közművelődési, múzeumi, idegenforgalmi, vendéglátóipari, kereskedelmi, természetjárási, pihenési, üdülési célú - hasznosítását, — a Minisztertanács felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy a műemléki és építésügyi hatóságok útján fokozottabban gondoskodjék a népi műemlékek államigazgatási úton történő védelméről és segítse elő az állampolgárok tulajdonában álló és másképp fenn nem tartható népi műemlékek tulajdonjogának az állam, társadalmi szervezetek, illetőleg a szövetkezetek javára történő megszerzését, valamint, hogy engedélyezze azok lakáspótlási kötelezettség nélküli közcélú felhasználását, — a Minisztertanács felhívta a pénzügyminisztert, hogy a népi műemlékek tulajdonjogának megszerzéséhez és azok közcélú helyreállításához, illetőleg az ennek érdekében nyújtandó anyagi támogatáshoz 1974-1983. években - megfelelő ütemezésben - összesen mintegy 30 millió forint költségvetési előirányzatot biztosítson , — a Minisztertanács felhívta a pénzügyminisztert, annak megvizsgálására, hogy milyen könnyítésekkel lehetne a népgazdasági szabályozók körében a jelenleginél vonzóbbá és gazdaságosabbá tenni a közületi szervek számára a műemlékek megszerzését és kezelését továbbá közcélú hasznosítását, illetőleg használatát. V. A népi műemlékek megmentése állami tulajdonbavétel és új közösségi célú hasznosítás útján