Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Nicos Moutsopoulos: A hagyományos települések felélesztésének sajátos problémái Görögországban

Egy olyan témát szeretnék önök elé tárni, amely a településeknek egy különleges csoportjára vonatkozik, amelyek megőrizték a hagyományos vagy népi helyi építkezés városi és morfológiai vonásai közül a legfontosabbakat, de amelyek időközben számos alapvető változáson estek át, néha jóvátehetetlenül, mivel hiányoztak a védelemre vonatkozó intézkedések és egy hasonló specifikus építészeti szabályozó-rendszer kidolgozása. Azoknak a középkori településeknek a problémái, amelyek mindenféle helytelen beavatkozásmentesen épen megmaradtak, nem gyakoriak és lényegesen egyszerűbbek, mint amelyekből a továbbiakban beszélünk. Másrészt ezeknek a településeknek a száma igen kevés a különböző települések egészéhez viszonyítva. Nagyon fontos problémáról van szó. mivel úgy gondolom, hogy a falvak és általános értelembevéve még szélesebben a történelmi városközpontok, amelyek ehhez a konkrét csoporthoz tartoznak, adják ki legnagyobb részét azoknak a hagyományos települések egységének amelyet Görögországban és általában a Balkánon megóvtak. Ezeknek a településeknek átalakításai igen változatosan és számtalan ok miatt következtek be. A pusztulás okai közül elsősorban említhetők a földrengések, a háborús rongálások és az a tény, hogy a települések lakói elvándoroltak, régen a háborúk, napjainkban gazdasági okok miatt. Az életszínvonal hirtelen emelkedése szintén a hagyományos települési szerkezetek pusztulásához vezet, amikor szemmiféle speciális tanulmány nem biztosítja védelmüket. És általában nem volt és nincs is a hagyományos települések védelmére szolgáló ilyen tanulmány országunkban. Senki nem látta előre, hogy mi következik be. Az életszínvonal hirtelen emelkedése kétségtelen visszavezethető gazdasági szempontokra, úgymint a mezőgazdaságban bekövetkezett technológiai fejlődés vagy a monokultúrális vidékeken egy új különleges terményre való igény (pl. a gyümölcs, a dohány, a gyapot, termesztés stb.). Az életszínvonal emelkedésének egy másik oka országunkban a turizmus, abban az esetben, amikor a települést egy különlegesen szép természeti adottságokkal ellátott helyen alakították. Ez igen gyakori eset Görögországban akkor, amikor a falu egy szigeten vagy a tengerparton helyezkedik el. Igen gyakran fordul elő. hogy egy sajtóhadjárat, egy dokumentumfilm, vagy a településnek bizonyos fényképei éppen a-hagyományos műemlékeket mutatják be, járulnak hozzá a tömegturizmushoz, annak minden jó és rossz következményével együtt. Sietve szeretném megjegyezni, hogy éppen ezen a ponton jeletkezik a védelmi program megvalósításának nehézsége. Ez következett be pl. Sporadek Skiathosa esetében, amely hirtelen találta szembe magát a turisták elözönlésével, és amelynek lakói igen gyorsan jutottak olyan magas jövedelemhez, amelyekhez mindezidáig hozzászoktak. Teljesen természetes, hogy mindaz gyakran előfordul, a kevésbé tájékozott lakosság nem működik együtt a település hagyományos formáinak megőrzésében, különösen ami a környező vidéket és az építészeti lépték megtartását illeti, amelyek egyben virágzásuknak egyetlen valódi okaik, Mindenki minden nap arról panaszkodik, hogy megakadályozzák abban, hogy hagyományos öreg kis házaikhoz további emeleteket illesszenek (pl. Mykonosban, Lindosban, Skiathosban) vagy hogy megakadályozzák a régi házak lerombolásával újabb, többemeletes épületek felépítését. Általános törekvés, hogy az új építmények köré balkont építtetnek, mint pl. Athén házai esetében. Fokozatosan elismert, hogy a különböző országokban uralkodó gazdasági vagy társadalmi rendszer a probléma megközelítésének alapvető paramétere. Görögországgal kapcsolatban a magántulajdon elismerése különösen nagyfontosságú, főleg a kis települések vonatkozásában, ugyanilyen erősek a pszihológiai és morális kötődései a családnak az apai házhoz. Természetesen nem hagyományos értéke és esztétikai értékei miatt, hanem mert felhasználható vagyon. Következésképpen más módon és más szinten kell eljárni, hogy annyi települést mentsünk meg, amennyit csak lehet. Tény, hogyha egy épületet műemlékké nyilvánítottak, vagy különleges védelemben részesítettek, nagy az esély, hogy fennmaradjon, vagy hogy összedőljön. De mi ez alkalommal a település egészéről szólunk, ami teljesen eltérő kérdés. Egy nyilvánvalóan hagyományos jellegzetességeket mutató település nem jelenti az épületek összességének védelmét. Ellenkezőleg egy élő szervezet, amelyben számos variációs és megújító lehetőség adódik, figyelembevéve a formák és a mértékek bizonyos alapelveit, ugyanakkor azzal a feltétellel is, hogy a műemlékeket megvédjük. Ezen kívül még abban az esetben is, amikor az épületeket népinek, hagyományosnak,neoklasszicistának minősítjük, nincsenek sem megvédve, sem beleépülve a modern társadalomban, sem valamilyen újfata célra nem szolgál-