Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Kalmár Péter: A vendéglátó város

A várat és feltárását közelebbről is megismerik. A Dobó téren volt sokáig a piac, miután a várból leköltözött. Ma is a városélet központja, bár forgalmát főként a turisták adják. Rekonstrukciója befejeződött a Minorita templom kivételével. Az egymásra utalóan elhelyezett líceum és a Székesegyház kétpólusú elrendezése az egyetlen tudatosan tervezett egység. A főiskola épülete azonban, sokak szerint, szervetlenül metsződött a város testébe. Gerő László írja Egerről: „az egész várost műemléknek tekinthetjük, mert nemcsak egyes épületeiben, hanem főbb terein és utcáin máig meg tudta őrizni szervesen fejlődött, értékes városképét. Eger jelentős helyet foglal el a legkiválóbb hazai műemléki együttesek között". Egert valóban nevezhetjük a műemlékek városának. Több mint 150 műemléket és műemlék jellegű épületet tartunk számon. Az egész belvárost, a régi Egert műemléki jelentőségű területként kezeljük, mint komoly szerkezeti egységet, amely értékes maradványa a magyar városépítésnek. Éppen ez az egység, amely leginkább méltó a védelemre. Az utcavonalak zártsága, kedvező légtérarányai, szerencsés irányulásuk — magasbatörő templomtornyokra, várfokokra — a város legkülönbözőbb pontjain alakítsanak ki váratlan, érdekes panorámát. Védelmet nem csupán az egyes épületek élveznek. Óvjuk az együtteseket, utcavonalakat, a beépítést, és ha lehet, a hangulatot is. Az értékek védelmén nem pusztán megőrzést, hanem óvatos kibontást, a kedvező érvényesítését, minden zavaró eltávolítását is jelenti. így tulajdonképpen meg is határoztuk a belváros rekonstrukciós elveit. Az OMF 1968-ban készült intézkedési tervét alapul véve, a belvárost eredeti és mai funkciói alapján területekre - üzletközpont, igazgatási negyed stb. - ezen belül tömbökre osztottuk. Országos tervpályázatok, számos újratörő terv szolgált alapul a rendezési tervekhez. Elkezdtük a belvárosi üzletközpont rekonstrukcióját. A munka jelenleg félállapotban van. így láthatják önök is Zámbori városi főmérnök vezetésével kedden a városnézés során. Nem akarom elvenni a kenyerét, csak azt mondom el, hogy az átgondolt tömbrekonstrukció során korábbi magánterületek, udvarok és hátsóudvarok „sufniai" esnek áldozatul, lesznek közterületté, sétáló udvarrá. Terveink szerint ezen újonnan szerzett területek, közösségi célt, elsőként nyilván a turisták, a felüdülést keresők érdekét szolgálják majd az újonnan felépítendő létesítményekkel. Ugy mint: ajándékbolt, bufett, újságos, virágárus, kerthelyiség, parkocska, játszótér, szobrok, térplasztikák, díszkutak stb. Minden ami a látogatót a zsúfolt utcáról a tömbbelsőbe hívja. A kialakuló belforgalom később kezdete lehet a gyalogos belvárosnak. Mindez a város merőben új vetületét: az udvart, árkádot, néha a vakablakot és a tűzfalakat is megmutatja, különös, bennsőséges hangulatot teremtve. Az első tömb, amely mintegy 70%-os készületben van, máris az elképzeléseket igazolja. A másik két tömb, amely készülő félben van, annak mutat valamit, aki nem csak a dúlást, a romokat látja, de a helyreállítandó épületeket igazi pompájukban, a foghíjakra épülő modernet is, amely illeszkedni hívatott a régivel, de nem archaizál. Régi és új az egység nevében. Az elvet támasztja alá számos technológia, mellyel a régi házakban mai igényű lakások, modern üzletek alakulnak ki. Az öreg városrészből korábban menekült a lakosság, ma igény van a belvárosi lakásokra. A tervekben, részben a megvalósulásban, szerepel az Eger patak melletti parti sétány, gyalogos turista ösvények, melyeken végig járható a város minden érdekes pontja. Gyalogút a vár alatt idegenforgalmi utcácska, panziókkal, kis boltokkal, vendéglőkkel. Az egész talán távolinak tűnhet, de egy része már megvalósult és a tervező-asztalokon átgondolt és elfogadott távlati koncepciók, erre alapozott, jelenleg felülvizsgált általános rendezési program alapján új tervek születnek. Érzünk erőt a tervek megvalósításához is. Idézek Merényi Ferenctől: „A város legújabbkori történelmének lapjait 1945-ben kezdték írni. Az elmúlt 30 év az, amelyben egy új város kialakult oly módon, hogy igyekezett megtartani régi arculatát is. A város mai lakói megkülönböztetett figyelmet fordítanak a XVIII. század jelentős épületeire, s eredeti formájukat megtartva igyekeznek a kor igényeinek megfelelően felhasználni. A mai Eger a középkori város területét többszörösen meghaladja. Az elmúlt 30 évben új városrészek nőttek ki a földből, amelyek kényelmes lakásokat biztosítanak többezer embernek. A régi és az új összekapcsolása nem könnyű feladat, de ennek lehetséges voltát magyarországi viszonylatban talán éppen Eger példája bizonyítja legszemléletesebben". Igen, a felszabadulástól kezdődött a város nagyiramú fejlődése, melynek üteme szakadatlanul fokozódik. Népességét tekintve az ország 20 leggyorsabban növekvő városa között van. Az ezredfordulóra minden bizonynyal eléri a 80 ezres létszámot. A várospolitikai célkitűzések alapján így foglalhatnánk össze a város jellegét. Eger jelentős vonzáskörzetű részleges felsőfokú központ, Heves megye székhelye. Gyorsan fejlődő, sok profilú város. Ipara egyre számottevőbb. Értékes mezőgazdasággal rendelkezik, híres történelmi borvidék centruma. Kereskedelmi központ. Fürdőváros és gyógyüdülőhely, a Mátra-Bükki üdülőterület szervező központja, az ország