A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Ihrig Dénes: Településeink infrastrukturális fejlesztésének műemléki vonatkozási

Az évek óta rangos szakmai tekintélyt kiérdemelt Egri Nyári Egyetem idén a "miiemlék és környezete" összefoglaló témában alakitotta ki programját. így került sor arra, hogy az infrastrukturális kérdések is szót kapjanak, tehát az egyedi műemlék-objektum problematikájából kilépve idén azt is vizsgáljuk,ami a műemléket körülveszi, ami kiszolgálja, amibe beleilleszkedik, aminek egy elemét alkotja. Egyszóval az összefoglaló téma a területrendezés és fejlesztés, a városrendezés és fejlesztés irányába lép. Magam, mint városrendező épitész örömmel kapcsolódom bele ebbe a munkába, még annak ellenére is, ha a megtisztelő felkérésnek, az abban meghatározott cimnek, a ci m ébresztette elvárosoknak csak kis részben tudok eleget tenni. Döntő jelentőségűnek érzem, hogy ezen a nyári egyetemen a műemlékvédelem és a városrendezés utóbbi időben kicsit külön utakon haladó tématerületei találkozhatnak. Amig a felszabadulás utáni időszakban a két téma határozottan együtt bontakozott ki, addig az utóbbi csaknem két évtizedre inkább az a jellemző, hogy nincs meg eléggé a kapcsolat a két feladatkör művelői között sem szervezetileg, sem gondolkodásban. Amennyire fontosnak érzem magam részéről a két szakterület közelítésének szükségességét, annyira nem kielégítőnek tartom még a legutóbbi években a közeledés felé mutató pozitiv vonásokat. Előadásom cimével kapcsolatosan először az infrastruktúra fogalmáról kell röviden szólni. A kifejezés használata településeink vonatkozásában a 60-as években terjedt el és egyre használatosabbá, mondhatnám "divatosabbá" vált. Sokféle meghatározása van és fogalmi köre vitatott is. Eredetében katonai jellegű kifejezés, amit már a napóleoni háborúkban is alkalmaztak, de a második világháború idején vált elterjedtté; a gazdasági életben pedig az utóbbi három évtizedben használják. Közgazdasági lexikonunk megfogalmazása szerint az "infrastruktúra olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit". Ezt a megfogalmazást Kőszegfalvi György 1976-ban kiadott "Településfejlesztés és infrastruktúra" c. a problematikát a magyar településekkel kapcsolatosan vizsgáló könyve igy fejti ki részletesebben: "az infrastruktúra a szociális és műszaki rendeltetésű és jellegű létesítményeknek és intézményeknek olyan összefüggő rendszere, amely közvetett formában az anyagi javak termelésének, a tudományos és szellemi tevékenység kibontakozásának és fejlődésének egyik nélkülözhetetlen feltétele: a legközvetlenebb formában a városok, települések funkcionálásának és fejlődésének elsődleges eleme, az azokban élő népesség életfeltételeinek és életkörülményeinek döntő komponense." Tehát a fogalom nagyon széleskörűen értelmezhető. Felületesen még műszaki emberek is az infrastruktúra fogalma alatt - a településekkel kapcsolatosan - a hálózati jellegű, műszaki kiszolgáló létesítményeket értik, elsősorban a föld alatt elhelyezkedőket. Az infrastruktúra fogalma azonban, mint láttuk, ennél lényegesen többet rejt magában, azt lehet mondani, hogy egy település életének fizikai kereteit jelentő, csaknem valamennyi létesitményrendszer. Az infrastruktúra fogalmának lényegét tehát abban láthatjuk, hogy egyes fajtái valamilyen cél érdekében működő - a népességet ellátó, kiszolgáló rendszert alkotnak. Úgy Is mondhatjuk, hogy a település működését kiszolgálni hivatott rendszerek gyűjtőneve.