A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

F. Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár történeti és régészeti kutatása

s A XIII-XIV. század fordulóján GEWR CURIA-val, azaz Győri curiával, udvarházzal találkozunk az Írásokban. 1304-ben ebben a curiában fényes külsőségek között tartották meg az ország második legmagasabb közjogi méltóságát viselő Ernye nádor fiának esküvőjét egy bajor herceglánnyal. Mindehhez már komoly épület kellett. Korábban arra gondoltunk, hogy ez a nemzetiségi udvarház is a várdombon állt, de nyomtalanul elbontották. 1973-ban azonban a vártól alig másfél kilométerre a felsőgyőri-majláthi pálos kolostor rcmjai alatt egy jelentékeny épületet találtunk. Az előkerült épület nyomán sző szerint kezdtük értelmezni a "super GEWR" , azaz udvarházam felett emelet kolostor irott helymeghatározást és a curlát azonosltottukaz előkerült épülettel. A curiát az Ernye nemzetség, a XIV. század legelejéig az Újvár elkészültéig lakhatta. Az 1319 oklevél szerint Diósgyőr vára már a WYVAR - uj-vár. Kutatásaink szerint ez az Újvár azonos azzal az ovális - gyürü- alakú legrégibb falazott várral, amelynek alapfalvonulatát az 1960-as évek ásatásai tártak fel a műemléki várrom padlószintje alatt. A másfél méter magas falak( 35x50 m tengelyméretü oválist zártak körül. Az északra nyiló kapuhoz ivesen tört falszoros és hatalmas kőpillérekre fektetett hosszú fahid vezetett. A vár félköríves saroktorony maradványa a későbbi várba beépítve megmaradt. Valószínűleg az átellenes ponton emelkedett az öregtorony,amelyre az általános elrendezésen tul az ott talált hatalmas alapozókövek utalnak. A jelenlegi kápolna előtt feltárt támpilléres toronyalapozás e várhoz tartozó templomot sejtet. Az ovális belsővárat egy fokozatosan kiépült sokszögű külsővár övezte, benne a feljáróhidat védő oldalozó falbástyával. A várdomb és a mellette emelkedő magas hegy között a duzzasztógát szerepét betöltő zárófalat építettek, amelyek a vár kör Ulf olyasára késztethették a hegy lábánál fakadó, ma Szt. György néven ismert forrásokat. Ugyanígy valószínű, hogy a vár alatt még a közelmúltban is meglevő tó vizszinttartására ebben az időben hordhatták össze az öregmalomnál levő földgátat. 9 2 Az Újvár kiforrott nagyvonalú példája volt a korai vártípusnak, 2000 m

z belső-, 4000 m külső beépitett területével a kor legnagyobb várai közé tartozott. Jellegét tekintve azonban nem épület, hanem elsősorban védelmi rendszer volt. Hiába épült ki azonban az Ernye nemzetség Újvára és lett a nádori család székhelye, a feudális anarchiát felváltó központi királyi hatalom megerősödésének döntő jeleként 1316-ban a fej és jószág vesztésre itélt nemzetség elbukott. A diósgyőri Újvár királyi adományozásból egy ideig országos méltóságok tulajdonába került, de a XIV. század 40es éveitől már mint királynéi javadalom, majd királyi birtok káprázatos fejlődés szintere lett. Diósgyőr jelentőségét a világpolitikába ágyazott Anjou királyi család politikai törekvése és szerencséje tetőzte be. 1301-ben az Árpádház kihalta után a magyar trónra a francia Capet ház, a nápolyi Anjou királyi család leszármazottai kerültek. A nagyanyai részről magyar Róbert Károly felesééül véve a lengyel uralkodóház sarját Lokietek Erzsébetet, lengyel orientációjú politikát épített ki. A visegrádi királyi központból a Lengyelországba vezetői ut, északra Garam, északkeletre a Sajó völgyeoen vezetett. Buda és Krakkó között félúton egyfelől Zólyomban, másfelől Diósgyőrben épült ki az összekötő állomás. Az ország gazdasági élete a Felvidéken bontakozott ki.