A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dr. Barcza Géza: A területi védelemre vonatkozó műemlékvédelmi és egyéb jogszabályok

Ennek gyakorlati megvalósítására már a tervezés során szükséges a tervező szerv és a műemléki hatóság olyan munkakapcsolata, együttműködése, mely biztositja a tervbe adottságként beépítendő védett emlékanyag és az egyéb fenntartásra érdemes épitmények hasznosítási lehetőségeinek ismeretét. Egyébként a Minisztertanács a területfejlesztés irányelveit meghatározva fontos feladattá tette az idegenforgalmi adottságokkal rendelkező területek, települések feltárását, természeti, műemléki és épitészeti értékeinek megőrzését és hasznosítását. A műemlékek jelentős szerepet töltenek be az ország egyes terület-részeire, - összefüggő gyógyvagy üdülőterületekre, idegenforgalmi szempontból egységes fejlesztést igénylő területekre - készített és a kormány által jóváhagyott regionális tervekben kialakított fejlesztési koncepciók megvalósításában is. Ilyen többek között a Mátra-Bükk üdülőterület rendezési tervéről intézkedő 1026/1971. (VI.22.) Korm. sz. határozat is, amely a történelmi-műemléki épitmények helyreállításáról, felhasználásáról, a jellegzetes falu- és városképi együttesek feltárásáról, megóvásáról és idegenforgalmi bemutatásáról tartalmaz rendelkezéseket. A városméretü műemléki rekonstrukció - különösen a műemléki jelentőségű ^területtel rendelkező településeken előtérbe helyezi a rekonstrukciós tervek készitését. Ezekben a tervekben a tervezőknek a védett terület egészében kell gondolkodniuk. A terület hasznosítása, a közlekedési rend kialakítás, a közműrendszer, az útburkolat és a világitás, a környezetrendezés és parkosítás elsődlegesen határozza meg a védett terület jellegét, s az egyedi értékek ezen belüli érvényesülését, továbbá hasznosítását és helyreállítását is. Az Országos Műemléki Felügyelőség azonkivül, hogy hatósági jogkörében minden műemléki érdekű területrendezési és fejlesztési témában érdekelt államigazgatási szervnek minősül, mint az EVM Műemléki Főosztály is jogosultságot kapott a területrendezési - regionális és a város - és községrendezési tervek - véleményezésére. Műemlékvédelmi tevékenységünket az EVM Területrendezési és Fejlesztési Főosztálya területrendezési szakvéleménnyel támogatja. A Műemléki Főosztály emellett gondoskodik a műemlékvédelem és a települési környezetvédelem követelményeinek összhangjáról, s azok együttes érvényrejuttatásáről is. A területi védelemre vonatkozó műemlékvédelemmel összefüggő elŐirások találhatók a természetvédelemről intézkedő jogszabályokban is. Az 1961. évi 18. számú törvényerejű Rendelet a természetvédelem tárgyai közé sorolja az olyan területeket és tájrészeket, amelyek tájképi jellegzetességük vagy kedvező természeti tulajdonságuk miatt különösen jelentősek. A területi védelem leggyakoribb közös előfordulásai az olyan kastélyparkok, történeti kertek, melyek a műemlék részeként, s egyúttal természetvédelmi területként is védelem alatt állnak, A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek létesítése kapcsán is sor kerülhet közös területi védelemre, mint pl. a Hortobágyi Nemzeti Parknál, ahol a Puszta egykori csárdaépületeinek, táji építészeti emlékeinek védelméről, vagy pl. az ócsai Tájvédelmi Körzetnél, ahol az Öregfalu, az Öreghegyi pincesor és a fejfás temető területi védelméről is rendelkezik a természetvédelmi jogszabály. A másik érintkezési terület a muezológia. A muzeális emlékek védelméről intézkedő jogszabályok meghatározzák a régészeti és történeti jelentőségű

1 védett földterületek fogalmát. Ezek olyan területek, amelyek a régészeti vagy antropológiai kutatás számára különösen jelentősek és teljes feltárásukhoz fontos tudományos és művelődési érdek fűződik. A régészeti és történeti területek feltárása kapcsán előkerülő épitmények, illetőleg azok tartozékai műemléknek minősülnek, s ezért azok előzetes védelméről már a terület felhasználásának engedélyezése kapcsán a műemléki hatóságnak a múzeumi szervezettel együttműködve gondoskodnia kell. 41