A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Tompai Géza: Területrendezés és fejlesztés és annak műemléki vonatkozásai

Látszólag könnyül helyzetben van az, aki a területrendezés és - fejlesztés kapcsolatát keresi más tudománnyal. A területrendezés és -fejlesztés koordináló, szintetizáló tevékenység, amelynek tárgya, egész általánosan megfogalmazva, az ember által létrehozott humán környezet. Ezért szinte nincsen olyan társtudomány, amely ne lenne összefüggésben a területrendezéssel, szűkebb értelemben a városrendezéssel. Nyugodtan lehetne orvos kongresszuson előadást tartani a területrendezés és - fejlesztés közegészségügyi vonatkozásairól, vagy mezőgazdászok előtt a települések és a mezőgazdaság viszonyáról, sőt Írókongresszuson a városi környezet szemlélet és kulturális igényformáló hatásáról. Úgy tűnik, ha lehet, még egyszerűbb a helyzet a területrendezés és - fejlesztés műemléki vonatkozásainak vizsgálatakor, hiszen mindkét tevékenység tárgya közös - a város -, mindkettő alapvetően műszaki felkészültséget Igényel és emellett együttműködésünknek komoly hagyományai és eredményei vannak. Ha azonban mélyebben gondolkodunk, a két szakterület kölcsönhatásának szabatos megfogalmazása nem is olyan könnyű. Próbáljuk meg, a területrendezési és - fejlesztési tevékenységünk jelenlegi célkitűzéseiből kiindulva levezetni a műemlékvédelem helyét és megkeresni a két szakma közös vonatkozás alt, annál is inkább, mivel a műemlékvédelem csak megfelelően átgondolt, biztos alapokon álló városrendezés közegében tud létezni. A városrendezési tervezés feladata, hogy jól használható, a napi építésügyi igazgatási feladatok elvégzéséhez biztos alapot nyújtó, ugyanakkor a település távlati fejlődését is meghatározó tervet hozzon létre. Nem könnyű feladat ez, hiszen minél távolabbra tekintünk, annál kevésbé pontosan határozhatók meg a várható fejlesztések, Illetve egyre pontatlanabbak azok az Információk, amelyekre a terv épül. Mégis szükség van az úgynevezett nagytávlatú tervezésre, mivel ezek tárják fel távlati lehetőségeinket és vázolják fel az adott település ideális, arányosan fejlett állapotát. A hibát akkor követjük el, ha csak ilyen tervet adunk a települések kezébe és nem törődünk a megvalósíthatósággal, az ideális állapothoz vezető ut lépcsőfokaival. Sajnos, az utóbbi évekig ilyen jellegű általános rendezési tervek készültek. Ennek következménye volt az, hogy az általános rendezési tervek hamar elavultak. Az igazság kedvéért el kell azt Is mondani, hogy ez a hagyományos tervezés nem futott volna zátonyra akkor, ha a terveket megfelelően karbantartják, a változásokat azok minden következményeivel együtt átvezetik. Erre azonban sem a tanácsoknál, sem a tervező vállalatoknál megfelelő kapacitás nem volt. A mostani törekvéseink lényege ezért az, hogy a területi műszaki tervezést összehangoljuk a területfejlesztési tervezéssel. Ennek érdekében a rendezési tervek távlatát hozzáigazítjuk a népgazdasági tervezés távlatához. Ez azt jelenti, hogy az általános rendezési tervek 15 évre (hosszútávra) készülnek előre és nem 30 évre, mint eddig. A tervek továbbra is tartalmaznak a jövő körvonalazása céljából egy 30 évre szóló területfelhasználási és szerkezeti vázlatot, de a tervek fő távlata a 15 év.