A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dr. Tilinger István: A magyar műemlékvédelem jellegzetességei

legzetes, védett épületeknek a sora, amelyek a korai nagyipar kialakulásának kisérői és emlékei, s amelyek ugyanakkor a vas és vasbeton kezdeti felhasználásával a mai modernépitészet első lépéseit is jelentették; mint a vásárcsarnokok, pályaudvarok, kiállitási épületek, üzemi létesitmények. Viszonylagiuj vonása a műemléki gyakorlatnak az a felismerés, hogy a történelmi épületeket megóvni, eszmei-esztétikai hatásukat hatékonyabban érvényesíteni, nagyobb csoportjaikban, az együttesekben lehet leginkább. Ezek akár tudatosan, tervezetten alakítottak, akár az évszázadok alatt nőttek, fejlődtek esetlegesen, a műemléki szerepen tul település történetileg is fontosak számunkra, mint jelentős történelmi városaink központjai és a hagyományos falusi épületcsoportok. Ma már Magyarországon 21 védett város- és falu központot tartunk nyilván. Egyike ezeknek vendéglátó városunk, Eger műemléki városmagja is. E pontosan körülhatárolt területeken belül természetesen vannak műemlékileg egyedileg védett, s a műemlékjegyzékben külön nem szereplő épületek is. Ez utóbbiakon is minden munkát csak a szakhatóság tudomásával lehet elvégezni, noha a feltételek főleg a külső megjelenésre vonatkoznak és korántsem jelentenek a védettekhez hasonló követelményeket. Az együttesek védelme magasabbrendü, komplexebb műemlékvédelmi kategória a szétszórt, egyedi védelemnél az egyes m űemlékekre visszavetitve és településtörténeti vonatkozásban is. A műemlékvédelemhez szorosan hozzátartozik a történeti kertek védelme is. A védett épületek szoros tartozéka ugyanis sokszor az az épített, illetve mesterségesen kialakított kertészeti környezet, amely a műemléképületekkel együtt, azzal egy koncepcióban jött létre és fejlődött ki. Ezek a történeti kertek egyrészt a műemlékek igényes környezetét biztosítják, másrészt a hazai és az európai kertkultúra pótolhatatlan értékei. Annak ellenére, hogy a műemlékvédelmi és természetvédelmi törvények bizonyos mértékben a történeti kerteket is érintik, ezek intézményes védelme csak részben tekinthető megoldottnak. Szerte a világon, igy Magyarországon is, a műemlékvédelem jellegzetességévé válik a korszerű anyagok és eljárások felhasználásának törekvése a helyreállítási munkában. A magyar műemlékvédelem központi szervének helyzete,berendezkedése még ma olyan, hogy mérsékelt lehetőségei vannak ilyen jellegű műszaki fejlesztési kutatások végzésére, eltekintve bizonyos vegyészeti, dendrokrinolőgiai vizsgálatoktól. Kutatási igényét egyéb, jól felszerelt bázisoknak (Epitéstudományi Intézet, Budapesti Műszaki Egyetem) szerződéssel történő bevonásával elégíti ki, amely megfelelő módszernek bizonyult. Az elkészült tanulmányok és kísérletek témája jelentős mértékben a műemléképületeknek csapadék- és felszívódó nedvességtől való megóvása. Ebben nemcsak a külföldi legjobb módszerek bevezetésével, de hazai kutatások során is értünk el eredményeket. Remélhető, hogy e kísérletek folytatásával az időjárás viszontagságainak kitett romok konzerválása megnyugtató megoldást nyerhet a jövőben. Előadásom végéhez közeledve ugy gondolom, hogy sikerült áttekintést nyújtanom a magyar műemlékvédelem főbb jellegzetességeiről. Nem hallgathatom el azt sem,hogy még vannak komoly gondjaink, noha a társadalom minden hivatalos és nem hivatalos rétegének támogatását magunk mellett érezzük. E gondok legnagyobb része nem is az anyagi lehetőségek végességéből fakad, hanem sokkal inkább a