A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dr. Tilinger István: A magyar műemlékvédelem jellegzetességei

kezdeményezést, hogy (néhány megye jó gyakorlata szerint - hasonlóan pl. a Somogy megyeiekhez-) a MAB-ok önálló költségvetéssel rendelkezzenek, amelyből felméréseket, kisebb-nagyobb helyreállításokat finanszírozhatnának, máshol rangos műemléki kiadványok megjelentetését biztosithatnánk (Lásd pl. Baranya vagy Hajdú-Bihar megyét stb.) A hatósági munka tervszerűbbé és gördülékenyebbé tétele érdekében egyeztetéseket hozunk rendszeresen létre az egyes megyék és jelentősebb városok és az OMF vezetői között. Emellett jó kapcsolatokat ápolunk a természetvédelem, idegenforgalom szerveivel, társminisztériumokkal, az egyházak vezetőivel. A műemlékek kulturális és népgazdasági hasznosításának egészséges feltételeihez - mint előbbiekben már utaltunk rá - a jó műemléki propaganda is hozzátartozik. Ezen a területen az elmúlt 10 év alatt a magyar műemlékvédelem kétségtelenül nagyot lépett előre. Korábban a sajtó, a rádió, a TV és a film alig foglalkozott a műemlékvédelemmel, ugyanakkor ez ma már a tömegkommunikáció minden területén általánosnak mondható. Feladatunk most az, hogy ezt az eredményt más területeken is elérjük és természetesen az eddigi eredményeket megtartsuk. Az előbbihez tartozóan pl. szeretnénk elérni, hogy a műemléki pályázatok rendszere általánossá és széleskörűvé váljék. A korábban szép eredménnyel járt középiskolai és szakmunkástanulói tanulmány-pályázatok felújítását kell elsősorban is szorgalmaznunk és törekednünk kell arra, hogy az országos zenei műveltségi versenyek mintájára a TV-ben (esetleg a rádióban is) műemléki, épitészeti versenyek kerüljenek kiírásra. A műemléki fotó- és filmpályázatokat is rendszeresebbé és a jelenleginél szélesebbkörüvé kellene tenni. A szép és igényes műemléki kiadványok megtartása mellett szeretnénk, ha ismét piacra kerülnének és mindenütt kaphatók lennének a műemlékeket ismertető olcsó füzetek is. Szorgalmaznunk kell, hogy a korábbi műemléki sorozatok (pl. a városmonográfiák stb. ) folytatására lehetőség nyíljék és a műemléki topográfiák készítése is meggyorsuljon. A műemlékek iránti érdeklődés további fenntartása, illetve ébrentartása érdekében el kell érnünk, hogy szakfolyóiratainkban általánossá és rendszeressé váljék a müemlékhelyreállitások kritikai értékelése. A műemléki propaganda és ismeretterjesztés jó eszközei a TIT előadásai és szabadegyetemei. A jelenlegi keretek változatlanul hagyása mellett arra kell törekedni, hogy hasonlóan az Egerben és Veszprémben tapasztaltakhoz az ismeretterjesztés ezen formája is távlati koncepciókra épüljön. Ennek megfelelően - és a helyenként fellelhető spontaneitást megszüntetve - ki kell dolgozni a műemlékvédelemhez kapcsolódó szabadegyetemek összehangolt tervét és rendjét. A Kulturális Minisztérium, ill. a muzeumok által rendszeresen szervezett Műemléki és Múzeumi Hónapban rejlő lehetőségeket is jobban ki kell használnunk a jövőben. Ezeket a rendezvényeket a műemlékvédelem évente visszatérő jeles fórumaivá kell fejlesztenünk. Biztosítani kell, hogy a legfontosabb müemlékhelyreállitásaink a Hónap keretében kerüljenek átadásra és ez az érdekelt - érintett terület fontos kulturális eseményeivé váljék. A műemléki kiállítások szép eredményeit - ideértve a külföldieket is - a jövőben is fenn kell tartanunk. A bevezetőben említést tettem arról, hogy a magyar műemlékvédelem múltja, felszabadulásunk előtti előremutató tradíciói jellegzetességeink és eredményeink kialakításának fontos előzményei. Fel kell ezt idéznem akkor, amikor rátérek közvetlen helyreállítási munkánk elemzésére. Igy kerülhettünk abba a sajátos helyzetbe, hogy a Velencei Karta elfogadott elveinek megismerése során - megengedve azt is, hogy az elvek kialakulásában szerepünk lehetett- lényegében nem kellett igazitanun k eddigi