A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)
Dér Béláné: Eger rendezésének speciális szempontjai
Ezen problémák figyelembevételével készült Eger városközpont részletes rendezési terve, amelyet az alábbi tényezők indokoltak: 1. avult lakótömbök korszerűsítése, újjáépítése, 2. a város gyors fejlődése több fontos közintézmény elhelyezését teszi szükségessé, 3. korszerű úthálózat kiépítése, 4. közműhálózat felujitása. Az un. Belváros központi része Egernek, a mely az ősi városmag köré szerveződött, alközpontok nem alakultak ki. Beépítésénél messzemenően figyelembe kell venni a műemléki adottságokat. A lakótömböknél törekedni kell az eredeti jelleg megtartására és a városkép kialakításra. Cél: hogy az uj városrészek, közintézmények, vagy bármilyen uj objektumok megjelenése a város eredeti jellegét ne változtassák meg. Mivel a belváros utcahálózata, kialakult terei műemlékileg védett területre esnek, igy azok eredeti állapotukban - de kiképzésükben korszerűsítve kell, hogy megmaradjanak. Eger városközpont területe szerkezeti szempontból két kategóriába sorolható: a) műemlékileg védett terület, b) nem védett avult városrészek. Az egri belvárosi t ömb re konstrukciót nagyon átgondolt tervszerű előkészítési munka előzte meg, amely azóta is folyamatos. A belvárosi tömbrekonstrukció tartalmában, módszerében és ezáltal eredményeiben is igen látványos eljárás és tipikusan egri. A belvárosi rekonstrukciók példaképeként is emlegetik hazai és nemzetközi vonatkozásban. A lényege az, hogy négy utca által határolt tömb épületeinek rekonstrukciója azonos időben készül. Igy lehetőség van a tömbbelsőkben levő értéktelen melléképületek bontására és közterület kialakítására, ami szinte minden épület átjárójából megközelíthető. A tömbbelsők közterületeit kereszt- és hosszirányban sétányok szelik át, amelyek találkozásánál valamilyen pavilon vagy iparművészeti alkotás kerül elhelyezésre. Minden tömbnek funkciója van, az I. tömb pl. a sétáló udvar, ahol a nyári időszakban szabadtéri hangversenyeket rendezünk. Az épületek korszerűsítésével egyidőben, utólagos falszigetelést végzünk, amely megakadályozza a nedvesség felszívódását, a tartószerkezeti falakba. A szigetelés vegyi anyaggal, a lábazat átfúrásával történik, osztrákm agyar-svéd szabadalom szerint. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy a homlokzati falakra felhordott vliesin festék tartós lesz. A homlokzati színeket a Műszaki Egyetem tanára színdinamikai terven meghatározta. A védett területeket a zöld felületek kiképzését is a környezetnek megfelelően tervezzük. Igy több helyen folyamatosan( iparmüvészi ivókutakat helyezünk el. Fokozatosan kitelepítjük a zavaró funkciót betöltő ipari üzemeket és az épületeknek felhasználását, az épület jellegétől függően határozzuk meg, pl. a Minorita rendházban muzeumot szeretnénk berendezni. A nem védett területeknek is szerkezetileg alkalmazkodni kell a meglevő területekhez, a beépítés méltó keretet kell, hogy adjon a műemléki környezetnek. Az előzőkben ismertetett belváros rekonstrukciós terveinket csak az uj fütőenergia, a gáz felhasználásával tudjuk megvalósítani. Ez lehetőséget ad a tömbbelsők kibontására és azok közterületként való hasznosítására. Városépítésünk fő célja, hogy olyan épületegyüttesek jöjjenek létre, amelyek korszerű építészeti megfogalmazásuk mellett biztosítjak a lakosság szocialista életmódjának feltételeit.
