A műemlék és környezete (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1978 Eger, 1978)

Dér Béláné: Eger rendezésének speciális szempontjai

képezést készíttessen. A vizsgálatok során 2000 db talajmechanikai fúrást végeztek és a pincék feltárásánál egyéb geofizikai módszereket is alkalmaztak (geoelektromos, szeizmikus). A vizsgálati megállapítások alapján elkészült a város építésföldtani térképe, a pincerendszerek geodéziai felvétele, valamint a felszin alatti vizek mozgásának, kémiai jellegének vizsgálati adatait tartalmazó kimutatások. A városszerkezethez viszonyítva a pincék rendszertelenül, igen veszélyesen alakultak ki. A települések - a városépítés kezdetén a városfal körül létesültek, majd a fejlődés során a város beépítettségével együtt a város különböző területein alakultak ki. Egy-egy pincerendszer részben több tulajdont érintve idegen épületek, másrészt közterületek, közutak alatt huzódik. Nem egy centrumhoz kapcsolódva találhatók, hanem az Eger-patak völgyét kisérő dombvonulat mindkét oldalán, jórészt az egész város alatt végighúzódnak. A pincerendszer a következő okokból eredően keletkezett: - hadászati céllal, - tufakőfejtés során, amelyet építkezés céljára használtak, - bor- és zöldségtárolóif A nagy kiterjedésű pincerendszer tufakőbe, forrásvizi mészkőbe, meszes homokkőbe létesült. Állapotuk rossz és gyorsan romlik. A jelenlegi ismereteink szerint 15%-a rossz, 30%-a gyenge, 55%-a megfelelő minőségű. Az állapot alakulására negativ hatással a következő körülmények hatnak: - A szakszerűtlen pinceépités, pl. a tufakőbe épült pincéknél, 15-20 cm-es sávpillérek alakultak ki egymás mellett és alatt. Helyenként három szinten is épültek. . - Legtöbb gondot okoz a kőzetek elvizesedése, talajvizháztartási egyensúlyának megbomlása. Ennek oka, hogy nagyobb csapadékmennyiség lehullása esetén a város domborzati és talajviszony adottságai miatt a talajvíz szintjének újbóli megemelkedésével az ismételten átáztatott pincefalakat mállasztja, rombolja az áramló talajviz. Nagymértékben szerepet játszik ebben az a körülmény is, hogy a város közmű kiépítettsége nem megfelelő. A tufakő nagymennyiségű vizet vesz fel, mállékonnyá válik és állékonysága 1/3--1/4-ére csökken. - Az állapotrombolás további előidézője még a közlekedési utak, terek növekvő forgalmából adódó dinamikus és a fokozódó többszintes beépítésből adódó statikus hatás növekedése, valamint a pincekőzetek természetes elöregedése. A pincék állagának romlását jelzi, hogy évről-évre több azoknak a beszakadásoknak a száma, amelyek tanácsi beavatkozást igényelnek. A feltárás kezdete óta 101 nagyobb méretű beszakadás, 29 támfalomlás következettbe. Ebből több vasutat, közutat érintett és 71 épület megrongálódott. A pincék veszélyelhárító munkáinak három fő módszere alkalmazható: - leszakitással vagy tömedékeléssel a végleges megszüntetése, - ideiglenes biztosítás ácsolással vagy máglyázással, - végleges megerősítés ídomkő, téglafalazással vagy uj technológiával. A megerősítés módja függ a felszíni építmények értékétől és rendeltetésétől. Pincemegerősitésekre, tömedékelésekre és ebből eredő életveszély elhárítására évi 130 millió Ft-ot használunk fel. Az életveszély elhárítása mellett jelentős alapozási többletköltség jelentkezik, amellyel megnövelve a lakások beruházási költségének összegét, egy lakásra jutó nettó költség országos viszonylatban nagyon magas.