A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Dr. Tilinger István: A magyar műemléki állomány elemzése

Nem kell nagyon messzire visszanyúlnunk az időben ahhoz, hogy az építészeti kultúra emlékeinek, a velük való foglalatosságnak példáit először felismerhessük. Mig a mult bizonyos emlékeinek kegyeletes megőrzése soha nem volt idegen az emberiségtől, az építészeti hagyományok tárgyai többnyire a "régi" és az "öreg" fogalmával azonosultak. Az itáliai reneszánsz veti fel először a mult - az antikvitás - építészetének ideológiai-társadalmi szerepét, noha a műemléki gondolat leglényegesebb eleme - a megóvás - itt még vajmi kevés szerepet játszik. Európa országaiban - igy hazánkban is - a romantikának a mult iránt való, jórészt formális vonzódásán tul a XIX. sz. második felében alakul ki a tudatos érdeklődés az előző építészeti kultúrák iránt. Öt évvel ezelőtt Ünnepeltük a magyar műemléki szervezet 100 éves fennállását. Az első műemléki lajstromok azonban még értékeseknek csak a középkor emlékeit tartották. Ahogy közeledünk azonban a jelenkorhoz, egyre pontosabbá és mérlegeitebbé válik a műemlékek köre és természetesen a műemlék fogalma, E fogalmat ma nálunk két értelemben használják. Az egyik sze rint a műemlék általában gyűjtőfogalomként jelent minden védett objektumot, másrészt egy kategóriát jelez, amely a legértékesebbeket foglalja magába. Ez utóbbit a jogszabály egzakt meghatározása a következőképpen fogalmazza meg: "Műemlék a hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke (építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző-és iparművészeti alkotások), amely az ország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgál, s építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű." Az ide sorolt épületek jelentőségüknél fogva általában az európai fejlődéstörténet jellemző példái, szerepük tehát az országoson tul bizonyos mértékben nemzetközi is. A műemléképületek egyedi védelmének ezen kívül még két kategóriája van Magyarországon: a müemlékjellegű és a városképi jelentőségű épületek csoportja. A müemlékjellegüek - mint erre következtetni lehet - csekélyebb történeti, esztétikai értéket képviselnek. A városképi jelentőségű objektumok megjelölése a harmadik kategória. Olyan épületeket jelent - nemcsak városban, hanem falun is -, amelyek fenntartásának indoka meghatározó, karakteres szerepük a település képében. Védelmük értelemszerűen a külső megjelenésre vonatkozik, a belső csak a homlokzattal kapcsolatban igényli a hatósági felügyeletet. Mig a műemlékeket a településrendezés során adottságként kell kezelni, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületek fenntartása a rendezési terv készítése során - alapos indokkal - mérlegelhető. Az aránvok bemutatása érdekében néhány számadatot sorolunk fel. Magyarországon 8304 védett épületet tartunk nyilván. Ezek közül legtöbb a müemlékjellegü: 5323 db, 1865 a műemléki és 1116 a városképi jelentőségű épület. E védett épületek egyharmada azonban külön jelentőséget kap azáltal, hogy védett maggal rendelkező városban helyezkedik el. Ez a fogalom, a jogszabály szóhasználata szerint úgynevezett műemléki jelentőségű terület már átvezet bennünket a védettség további két kategóriájához, amelyek a településrendü műemlékvédelem alapjai.