A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Havassy Pál: Műemlékek korrózióvédelmének gyakorlati kérdései

A több területen folyó kutatás összefogását, egységes hazai koncepció kialakítását az OMF megbízásával és együttműködésével a BME Épitészettörténeti Intézetének Műemléki Osztálya vállalta és látja el. A többirányú kutatómunka eredménye alapján a közeljövőben várhatóan egyre nagyobb szerepet kapnak a műszaki tudományok a műemlékbelyreállitás tudományos előkészítő és végrehajtó gyakorlati munkájában. Engedjék meg, hogy végezetül beszéljek még ennek fontosságáról, és ma már nélkülözhetetlenségéről a helyreállítási munkánkban. A korszerű műemlékvédelem elsődleges céljának elérése érdekében fokozott mértékben kényszerül támaszkodni a tudományos kutatásokra, felhasználni azok eredményeit. A történeti jelentőségű, művészeti értékű fennmaradásra érdemesített müemlékállomány védelme a helyreállítások, konzerválások, továbbá a szakszerű karbantartás utján valósul meg, melynek tervezésénél és kivitelezésénél egyre ritkábban lehet nélkülözni a tudományos kutatásokat. A tudomány fogalma alatt a műemlékvédelemben nemcsak a társadalomtörténeti tudományok eredményeinek hasznosításáról beszélhetünk, hanem egyre nagyobb mértékben a műszaki tudományok eredményeinek, azok széles körű alkalmazására is elengedhetetlenül szükség van. Amig a társadalmi-történeti tudományok a műemlék történetére vonatkozóan szolgáltatnak je lentős adatokat és egyben a helyreállítás tervezéséhez adnak kiindulást, addig a műszaki tudományok a műemlékek fizikai fennmaradásának, művészeti értékei megmaradásának feltételeit teremtik meg és hosszú távon biztosithatják. A kétirányú tudományos kutatás kettéválasztható a műemlék helyreállítás menetében és a fenntartás időszakában is. A műemlékhely re állítás tudományos jellege tehát nem szorítkozhat csupán a helyreállítást megelőző levéltári, régészeti és művészettörténeti kutatásokra, esetleg az épitészeti tervezésre, hanem komplex folyamatnak tekintve a feladatot, ki kell, hogy terjedjen hasonló igénnyel a műszaki tudományos kutatásra, technológiai tervezésre, a helyreállítás megvalósítására, a kivitelezésre is. A müemlékhelyreállitások során a tudományos kutatások lefolytatásának és eredményének részletes leírását, a műemlék épitészettörténeti összegezését, azokat a javaslatokat, amelyeket a kutató a kutatás alapján a helyreállításhoz szükségesnek tart, a tudományos dokumentáció tartalmazza. A helyreállítás tervezése csak a tudományos dokumentáció eredményeinek figyelembevételével történhet. Éppen ezért ma már szembetűnő és nagy kontrasztot jelent a műszaki munkák végrehajtása során a megelőző tudományos vizsgálatok hiánya. Orvosi hasonlattal élve: a terápia végrehajtása a diagnózis korszerű eszközökkel történő megállapítása nélkül történik. A műemlékek helyreállítási problémáinak elemzésénél és főként pedig a már helyreállított épületekre fordított szellemi és anyagi erők hatékonysága és népgazdasági hasznossága vizsgálatánál visszatérő megállapítás, hogy a munka befejezése után viszonylag rövid idő alatt fellépő pusztulások, falnedvesedések, kifagyások, kőanyag elmálása, korrodálások, vakolatlehullások stb. Az ismert korróziós folyamatok oka elsősorban a megelőző korszerű épületdiagnosztikai vizsgálatok hiányára vezethető vissza. A fenti okok miatt az OMF célul tűzte ki a műemléki épületek műszaki állapotát feltáró, a pusztulást előidéző tényezőket meghatározó épületdiagnosztikai vizsgálatok korszerű módszerének, metodikájának kidolgozását. Cél volt az épületdiagnosztikai vizsgálatok szerepének tisztázása, a müemlékhelyreállitások egész folyamatába történő beillesztése. Az anyagoknak, a szerkezeteknek, az épület statikai állapotának, valamint a talajnedvesség és a falnedvesség problémáinak, a vegyi és biológiai károsodásoknak vizsgálata.