A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)
Dr. Barcza Géza: Műemlékeink hatósági felügyelete
sére, s ennek megállapításait az épitésügyi hatóság köteles a rendelkezésre bocsátott felülvizsgálati ivén a műemléki hatóság részére eljuttatni. Az épitésügyi hatósági engedélyezésnek, ellenőrzésnek és felülvizsgálatnak - ezen túlmenően - mindenfajta hatósági engedélyezésnek - a műemléki hatóság által kiadott hivatalos műemlékjegyzék az alapja, ez tanúsítja ugyanis hivatalosan a védettség fennállását. Az államigazgatási eljárás során többizbén is sor kerül valamely jog vagy állapot telekkönyvi (földnyilvántartási) szemlével történő igazolására. A műemléki jogszabályok is tartalmaznak ilyen jellegű rendelkezéseket, azonban ezzel kapcsolatosan megjegyzem, hogy a műemléki védettség telekkönyvi bejegyzése csupán informativ értékű, mivel nem az az aktus keletkezteti a műemléki védettséget, hanem a műemléki hatóság államigazgatási jellegű határozata. Az államigazgatási eljáráson belül speciális előirások vonatkoznak az ingatlanok kisajátítására, s ezen belül külön a műemlékvédelem céljára történő kisajátítások eseteire. Műemlékvédelem céljára a kisajátítást csak a műemléki hatóság kérheti, s arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tulajdonos a fenntartással kapcsolatos kötelezettségeinek felszólítás ellenére nem tett eleget és ezzel a műemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését veszélyezteti, továbbá, ha a műemlék fenntartása a tulajdonosnál nem biztositható. Műemléket egyéb fontos közérdekből is ki lehet sajátítani, de ehhez a műemléki hatóság előzetes jóváhagyása szükséges. A műemléki hatóság engedélye szükséges a védett képző- és iparművészeti alkotások elhelyezéséhez, áthelyezéséhez, felújításához is, továbbá a temetők és temetőrészek kiürítéséhez, valamint a száz évnél régebbi vagy képzőművészeti alkotást magában foglaló síremlék lebontásához. A műemléki ügyekben eljáró államigazgatási szervek a jogszabályban meghatározott esetekben tilalmakat állapithatnak meg. Ez vonatkozhat valamely nem kívánatos állapot megszüntetésére vagy tevékenység eltilátására, illetőleg egyébként már engedélyezett munkák abbahagyására is. Ez utóbbinak egyik jellegzetes esete a műemléki értékű leletek előkerülése, amely a munka leállítását, felfüggesztését, esetleg épitési tilalom kinyilvánítását is eredményezheti. Az építésügyi hatóság a műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezetben a műemléki hatóság engedélyében foglalt előirások és kikötések alapján az újonnan létesítendő épületekre is előírásokat tehet, meghatározhatja az utcai burkolatok, járdák, támfalak stb. műemléki területhez illeszkedő kialakítását. Ilyen beavatkozásra egyébként a jogszabály nemcsak a műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezeten belül adja meg a lehetőséget, hanem ezen kivül is minden olyan esetben, amikor valamely uj épület megépítése elhelyezésével, tömegével vagy külső megjelenése folytán bármely védett építmény jellegét és művészeti megjelenését befolyásolja, érinti. A műemléki épületek fenntartása kapcsán említést tettem arról, hogy a hatósági engedélyezési eljáráson túlmenően is igyekszünk befolyásolni a védett terűletek fenntartására kötelezetteket. Ennek igen hatásos formája a külső szervek által végzett helyreállító tevékenység anyagi támogatása. Eztamüemlékpolitikai tevékenységet igen tudatosan és tervszerűen végezzük. Minden olyan esetben, amikor a tulajdonos a fenntartási kötelezettségének nem tud eleget tenni, egyedi mérlegelés alapján sor kerülhet a támogatás folyósítására. Különösen áll ez az egyházak tulajdonában levő olyan nagyobb és műemlékileg értékes épületekre, amelyeknél a fenntartás terhei meghaladják az illető egyházközség anyagi teherbíró képességét. E mellett azonban olyan esetben is nyújtunk anyagi támogatást, ha valamely védett épület funkciójának megváltoztatása szükségessé válik és a jelentkező partner a céljaira megfelelően kialakított
