A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)
Dr. Barcza Géza: Műemlékeink hatósági felügyelete
A műemlékek hazánk történeti múltjának olyan jellegzetes és pótolhatatlan emlékei, amelyek az ország gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékai. Jelentőségüket épitészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi fontosságuk adja. Jellegüket tekintve tehát a műemlékek a kulturális szférába tartoznak, bár azokat épitészeti munkával alkották meg, hozták létre. A műemlékvédelem tehát olyan kulturális jellegű értékmegővó tevékenység, mely érinti az állampolgárok és a különböző állami és szövetkezeti szervek jogait, illetve rájuk kötelezettségeket hárit, vagyis tipikusan államigazgatási jellegű tevékenység. A fentiekből következik, hogy az államigazgatás körében a műemlékvédelem az épitésügyi igazgatási ágazaton belül helyezkedik el, miképpen azt az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény is lerögzíti. Ennek indoka egyébként az is, hogy a védelem a leghatásosabban az építési engedélyezési eljáráshoz, az építési ellenőrzési, kötelezési rendszerhez kapcsolódóan, továbbá a területrendezéssel és a területfejlesztéssel összehangolva oldható meg. Ezért a műemlékvédelem legfőbb szerve, az épitésügyi és városfejlesztési miniszter. A műemlékvédelem államigazgatási feladatain kivül esik ugyan - de azzal szorosan összefügg, s azt hatásosan elősegíti - a műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai tevékenység, melynek alapvető célja a műemlékek esztétikai és történeti értékeinek a közművelődési és oktatási munka keretében történő hasznosítása, továbbá a műemléki ismeretterjesztés és propaganda tevékenység utján a társadalmi tudatformálás. A Tanácstörvény ugy rendelkezik, hogy mindazokat az - állampolgárokat és állami szerveket érintő - ügyeket, amelyek jogokat, illetve kötelezettségeket állapítanak meg, a tanácsi szervek intézik, hacsak annak ellátására valamely más jogszabály ettől eltérően nem intézkedik. Ennek tipikus esete a műemlékvédelem területe, ahol az 1/1967. (I. 31.) ÉM számú rendelet - mint az építésügyi törvény speciális végrehajtási rendelete - a műemlékvédelem körébe tartozó hatósági feladatok ellátására a műemléki hatóságot jogosítja fel. A műemlékvédelem körébe tartozó hatósági feladatokat a saját hatáskörében tartott vagy odavont országos, vagy egyébként kiemelkedő jelentőségű ügyekben az építésügyi és városfejlesztési miniszter maga is műemléki hatóságként gyakorolhatja, de átruházott hatáskörbe mint az építésügyi és városfejlesztési miniszter erre a célra létrehozott szakmai szerve, szakhatósága országosan az Országos Műemléki Felügyelőség látja el. Budapest főváros területén a Budapesti Műemléki Felügyelőség bír illetékességgel. A jogszabály felhatalmazza az építésügyi és városfejlesztési minisztert arra, hogy meghatározott városokban a szükséges feltételek megteremtése esetén műemléki hatósági jogkörrel ruházza fel a tanács végrehajtó bizottságának épitésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét. Ezzel kapcsolatosan megjegyzem, hogy az épitésügyi és városfejlesztési miniszter a legritkább esetben vonja közvetlen intézkedési körébe a műemlékvédelmi elbírálását, mivel az erre a célra létrehozott szakmai szervezete az Országos Műemléki Felügyelőség, egyúttal az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Műemléki Főosztályaként is tevékenykedik.
