A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Mendele Ferenc: A magyar műemlékvédelem középtávú tervei

jellegű igények indokoltságának elbírálása azonban - megitéléslink szerint - elsődlegesen műemléki-szakmai kérdés, ezért célszerű, ha a lakóház felújítási keret meghatározott hányada felett a rendelkezési jogot a műemléki hatóság gyakorolja; 2. a középületek többségénél (amelyek jószerivel a tanácsi szervek kezelésében állnak) a fenntartásra kötelezett helyi tanácsok nem rendelkeznek a fenntartáshoz szükséges fedezettel, hiszen azokat központositva - megyei szinten - kezelik. A keretösszegek elégtelensége miatt azonban a gyakran szükségmegoldásként hasznositott épületek folyamatos karbantartására, felújítására sokszor nem kerül sor, s az ilyen épületek állaga rohamosan romlik. Ennek a helyzetnek a felszámolása érdekében az ingatlanok értékét a ténylegesen fennálló felújítási, helyreállítási, korszerűsítési szükségletek költségigényei alapján kell megállapítani és a felújítási kereteken belül a műemléki többletköltségeket külön kell szerepeltetni; 3. a műemléki épületek között több olyan épület - főként kastély - található, amelyeknek hasznosítása nem megfelelő, helyenként üresen állnak és állaguk rohamosan romlik. Ezeknek az épüle teknek a megmentését nemcsak kulturális értékük indokolja, hanem az is, hogy a népgazdasági vagyon jelentős részei és mai céljainknak is megfelelően hasznosíthatók lennének. A vasiakhoz hasonlóan kívánatos lenne annak előírása, hogy a különböző beruházások engedélyezése és engedélyeztetése előtt vizsgálják meg a területükön levő rosszul vagy egyáltalán nem hasznositott műemléki épületek rehabilitációjának lehetőségét. Olyan kormányzati szintű elhatározásra lenne szükség, amely az uj beruházások, építkezések elbírálása során kötelezővé teszi a műemléki hatóság ezirányu állásfoglalásának megszerzését, s abban az esetben, amikor az adott területen a beruházási célra alkalmas műemléki épület rendelkezésre áll, a beruházást csak a meglevő műemlék helyreállításával lehessen megvalósítani; 4. a műemléki hatóság rendelkezésére álló pénzügyi lehetőségek a rosszul vagy egyáltalán nem hasznositott, műemlékileg értékes, közcélra hasznosítható épületek megmentéséhez, helyreállításához nem elegendőek. Kívánatos, hogy a legértékesebb 12 nagyobb műemlék megmentésére (az esztergomi bazilika példájához hasonlóan) évente minimálisan 15-20 mFt-os célhitel álljon rendelkezésünkre; 5. a hitelnövekedés elmúlt években tapasztalt mértéke - különösen az 1968. évi szabadáras árrendszerre történő áttérés következményeként - nem érte el az építőipari árak és bérek növekedésének mértékét s igy az évenként rendelkezésünkre bocsátott hitelből egyre kevesebb számú műemlék helyreállítására van lehetőség és nincs mód az indokoltan jelentkező ujabb műemléki igények kielégítésére. Ennek a nem kívánatos helyzetnek a felszámolása, a műemléki hatóságra bizott feladatok eredményesebb megoldása érdekében a műemlékvédelem anyagi bázisát fejleszteni kell. A kiemelkedő értékű műemlékek és együttesek helyreállítása, a városméretü műemléki rekonstrukciók meggyorsítása érdekében - figyelemmel az idegenforgalmi igényekre is - fokozni kell az éves felújítási keretből végzendő helyreállító tevékenységet. Az eddigi kedvező tapasztalatokat felhasználva, az anyagi támogatási keretek növelésével fokozottabban kell a tulajdonosokat (kezelőket) a műemlékek fenntartására, megóvására serkenteni; meg kell ol-