A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Mendele Ferenc: A magyar műemlékvédelem középtávú tervei

ságát pedig a műemlékek fenntartására és karbantartására vonatkozó hazai törvények is bizonyítják. Még­is - magunknak is ezt kellett megállapítanunk - eleddig mindkét területen nem kevés tétovaságot tapasz­taltunk, melynek objektiv és szubjektív okait most nem lehet feladatunk taglalni. Hogy mégis említést kell tennünk erró'l, az a ma is tapasztalt OMF-en belüli és területi - szeretném hinni, csak szubjektív ­hibás elképzelések és feladatvállalások számlájára irható. Az előbbihez tartozóan azt az anomáliát lesz szabad itt megemlíteni, amely a kétségtelenül szép eredményeket felvonultatni képes operativ feladatokat helyezi előtérbe - sőt egyesek ezt már-már kizárólagos feladatnak dekralálják - és az ágazati teendőket igy értelemszerűen háttérbe szorítják. Mindez - jószerivel akaratunk ellenére - a műemlékvédelem irányí­tásával megbízott vezetőket is károsan befolyásolja, hiszen a napi gondok megoldása az alapvető fel­adatoktól vonja el figyelmükét, egyben helytelen irányba is orientálja őket. A területi feladategyeztetés során pedig nem kevés helyen azt tapasztaljuk, hogy a Felügyelőséget - tévesen - a műemlékek fenn­tartásáért, az ezzel járó anyagi, kutatási, tervezési, kivitelezési stb. konzekvenciák megteremtéséért, illetve azok hiányaiért marasztalják el, már-már valamennyi védett épület "tulajdonosaként" tüntetve fel bennünket. Holott nyilvánvaló - és ezen most nem is lehet, de nem is biztos, hogy kell változtatni - az OMF elsősorban szakhatóság, amelynek szakmai és kevés anyagi (vagy egyéb naturális) feladata a mű ­emlékek védelmével kapcsolatos, kétségtelenül nehéz feladatok részbeni vagy teljes átvállalása. Félek, félreértésre, méginkább félremagyarázásra adok alkalmat, ha most a többi szakhatóság­gal hasonlítom össze lehetőségeinket, helyzetünket. Az összevetést mégis megteszem. Nem tudok arról, hogy például a KÖJÁL vagy a tüzrendészeti előírásait - sorolhatnám persze a többit is - attól függően tartják-e indokoltnak és teljesíthetőnek, hogy ehhez mennyi pénzt kapnak; vagy hogy a többi szakhatóságnál lehet-e "politikai indítékú műszaki szükségességre" hivatkozni? Azt hiszem nem, és merem remélni, hogy a jövőben nálunk sem kerülhet ilyenekre sor. Mindez perszenem azt jelenti, hogy az ilyen mechanikus összevetés, összehasonlítás minden vonatkozásban indokolt és kívánatos; méginkább, hogy a műemlékek fenntartásához és helyreállításához általunk biztositható lehetőségekre, anyagi és egyéb tehervállalásainkra partnereink a jövőben kevésbé számithatnak. De azt mindenesetre el kell majd várnunk, hogy a műemlékek védelmét a mindenkori tulajdonos tekintse elsősorban feladatának, hiszen az alapvetően szükséges karbantartási, felújítási, helyreállítási munkák gazdasági feltételei is decentra­lizáltan jelentkeznek, illetve biztosítottak Magyarországon. Nem kevés helyen mindezt jól tudva igy dolgoztak eddig is, és méginkább igy tesznek ma. Márcsak az ő támogatásuk miatt is munkánkat szüntelenül tovább javítani szükséges, de ennek első és elengedhe­tetlen feltételét a műemléki értékek helyiek segítségével történő vé glegesitésében látjuk. Lehet, fur­csának is tűnik a közel husz évvel ezelőtt megjelent első - és a napokban szétküldött második műemlék­jegyzék ismeretében feladatként első helyen erről szólni. Mégis ezt teszem, hiszen csak egy mindenre kiterjedő alapos tudományos feltárás szüntethet meg felesleges, esetenként már-már sértő alkudozáso­kat; adhat végleges választ a "miértekre". Ennél a munkánál abból kell sajnos kiindulnunk, hogy hazánk­ban több helyen és számosan foglalkoznak építészettörténeti kutatásokkal, de ezek koordinálása, az ered­mények összevetése és rendszerezése nem történik meg. Ebből adódóan még a mostani, a tárgyi téve­désektől nagyrészt mentes jegyzékünkre is egy sajátos művészettörténeti szemlélet az alapvetően jel­lemző és joggal hiányolható a komplex vizsgálati módszer és értékelés egyaránt. Mindez nemcsak elvi szempontból rossz, de gyakorlati munkánkban is számtalan nehézséget okoz. Nevezetesen: ezért talál­kozunk naponta olyan nézetekkel, amelyek a történeti és az esztétikai értékek szükségszerű összességét hirdetik tévesen; máshol a "régit" tartják a műemléki érték egyedüli ismérvének. Feladatunk termesze-

Next

/
Thumbnails
Contents