A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Havassy Pál: A műemléki jelentőségű területek helyreállításának speciális irányelvei

"Vannak, akik a történeti városközpontokban találták meg azt a környezetet, ahol a mai lehetőségek közt egyedül lehetséges a sző igazi értelmében vett kulturált életet élni. Még ha teljes egészében nem is tudjuk elfogadni ezt a megállapítást, tagadhatatlan, hogy az uj-városokbői - ahogy azokat ezideig fel" épitettük - hiányzik valami, ami szükséges ahhoz, hogy az emberek a számukra nélkülözhetetlen, harmonikus környezetben éljenek. Ismétlem: senki sem akarja tagadni a jelen értékeit és a jövő lehetőségeit. De fel kell ismernünk, hogy minden fogyatékosságuk és az újjászületésükhöz szükséges gazdasági kötelezettségek nehézségei ellenére - a történelmi városok olyan vagyont jelentenek, amelyet a társadalomnak nincs jogában sem megtagadnia, sem elhagynia." Ugy vélem, helyesen tettem, ha előadásom bevezetőjéül Hero Gazzola professzor szavait választottam, amelyeket az 1972-ben Budapesten megrendezett ICOMOS kollokviumon mondott el bevezető előadásában. Valóban, itt évszázadok kötődéseiről van sző, s ha a szép város képzete ötlik fel tudatunkban, nem az uj Brasiliára, vagy Párizs Défense negyedére gondolunk, hanem mindig olyan megismert és megszeretett városokra, amelyek történeti tradicionális vonásaikkal ragadtak meg bennünket. Mig mintegy 50-100 évvel ezelőtt ez nem jelentett többet az emberek többségének tudatában az ódonságnál, ma már kiépültek a kulturált embereknek azok a lelki csatornái, amelyek jelentéseiket közvetiteni tudják. S az 50-100 évvel ezelőtti felfogás, mely már felismerte ugyan a "becses régiségek" értékeit egyegy kiemelkedő középkori alkotásban, az utóbbi években rájött a történeti együttesek szerepének fontosságára is. Mivel a valóság végtelenül változatos, a problémák egyediek, a területek kezelésének metodikája sem egységes, a többirányú érdekek feszülnek e téma fölé, természetes, hogy a célok elérésének optimuma érdekében törvény szerinti szabályozásra van szükség. Jelenleg Magyarországon 20 műemléki jelentőségű terület van. Ezek közül 16 városmag, 4 pedig lényegében falusi jellegű településközpont. Jelentős állomása ez is a fejlődésnek, de nem végleges állapot. Ezzel csak a legégetőbb feladatokat végeztük el e területen, s a hiányosságok a napi munka gyakorlatában érezhetők. Több példát tudnánk arra mondani, mikor a terület jogszabály szerint védett határán éppen hogy kivül történik valami építészeti beavatkozás és ez pontosan olyan balszerencsés - mondjuk városképileg -, mintha a védett terület határain belül történt volna. A társadalom életének menete általában két fő tényezővel jellemezhető: az összefoglalóan jogszabályoknak nevezhető szabályozó előírások és az un. íratlan törvények. Törvény szabályozza a gyermekek iskolázását ma már bármely államban a világon, de ez a legkevésbé sem csökkenti a szülő szerepét a gyermeknevelésben.