A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Levárdy Ferenc: A gyöngyöspatai templom művészettörténeti kutatása

férfi térdel, mögötte fehérkendős ifjú felesége Nekcsei Demeter és Katalin. A donátorok mögött áll Szűz Mária egy kiterjesztett szárnyú angyallal. Szemben velük egy másik angyal térdel, s tartja a kép középrészét kitöltő templommodellt, amelynek kibontott szentélyfalán át belelátunk a templomba, ahol egy oltár előtt álló miséző pap látszik, kezében magasra emelt ostyával. A kép jelentése egyértelmű: Nekcsei templomot ajánl fel a Szent Szűz tiszteletére. A tra cento-külsős ég ékkel megfestett templom képe teljesen azonos a patai templom XIV. század eleji állapotáról készitett rekonstrukciónkkal. Bizonyosan a Kisasszony (Szűz Mária születése) tiszteletére épitendő patai templom alapítását ábrázolja. A templom nem sokáig maradt meg ebben az állapotában. A birtokos család, Nekcsei Demeter örökösei tovább bővítették. Az ásatás során előkerült falmaradványokból kiderül, hogy a templom déli oldalához sokszögzárődásu második templom épült. A régi templom déli falának elbontásával a két teret egybekapcsolták. Demeter tárnokmester unokái között egyezség jött létre. Patát Sándor és Miklós birtokolta, Péter öccsüket pedig 1300 márka arannyal, 10 darab különösen finom posztóval és 60 lóval kártalanították. Sándor halálával magvaszakadt a családnak, s 1342-ben a birtok visszaszáll a koronára. A patai templom anyagi helyzetére is van adatunk ebből az időből. A pápai tizedjegyzék szerint a patai pap 1333-ban 20, 1334-ben pedig 25 garast fizet, ez az összeg messze felülmúlta a környék papjainak adóterhét. Sólymos és Sár 8-8, DethlO, Halmaj 12, Adács 6, Györk 5 garast fizet. A koronára háramlott birtokot Nagy Lajos király 1343-ban a Sándor-ágból származó Miklós fia Denk mesternek adományozta, aki azonban nem sokáig élvezhette Pata birtokát, a nápolyi hadjárat során Aversa vára alatt megsebesült, a sebesülésébe belehalt. Birtokát fia, Sándor örökölte. Erre az időre, a XIV. század második felére tenném a templom lényeges - kétszeres méretű - kibővítését. Az újonnan épült templomrészt falképekkel díszítették. Ebből a periódusból is megmaradt néhány falképtöredék a templom déli oldalán. A falképsorozat Krisztus életét beszélte el. Viszonylag egész jól megbizonyodásának töredéke, s egy több ablakos kompozíció - talán a Mennybemenetel - alsó része. A XIV. századi falakon ugyanis a XV. század második felében nagyobb ablakokat törtek, s ezzel megrongolták a falat diszitő falképeket. A század végén a patai birtokokért elkeseredett küzdelem folyik. A nagy birtokszerzők - közöttük Ilosvai Leusták - kinyújtják kezüket a hatalmukat vesztő Nekcseiek birtokaira. Amikor pedig Sándor fia, Miklós szembekerül Zsigmond királlyal, a király 1403-ban "hűtlenség" miatt elkobozza birtokait. Az uj birtokos, az Aha nembeli Kompolti István el sem tudja foglalni Patát, mert Zsigmond 2000 aranyforintért elzálogosította a szécsényi Frank országbírónak. Pata ettől kezdve Szécsényi Frank és neje Kont Katalin birtoka. 1411-ben Szécsényi Simon pereskedik a község birtokáért. 1455-ben ui birtokos jelentkezik. Guti Ország Mihály és Losonczy Albert ~ mindkettőnek Szécsényi lánya felesége - Szécsényi Lászlónak 40 000 forint kölcsönt ad, s ennek fejében megkapja Gyöngyöst és környé két, közte Patát is. Minden bizonnyal a Széchenyiek birtoklása idején került sor a templom további bővítésére. A sokszoros átépítést tükröző, szervetlenül halmozódó épületeket egységes kompozícióba fogták öszsze. A román és gótikus hajótér egybekapcsolásával 9, 00 m széles hajóteret alakítottak, ehhez kapcsolódik az uj - 9x4, 80 m-es - szentélyű egyez et és 8 szög 5 oldalával záródó szentély. A Zsigmondkori déli templomtér déli falát megtartva, a sokszögzáródás elbontásával alakították ki a déli oldalha-