A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Levárdy Ferenc: A gyöngyöspatai templom művészettörténeti kutatása

birtokosváltozással együtt bőven indokolhatja a kis XII. századi falusi templom bővítését, megerősítését. Nehéz lenne ugyanis az erős torony-kiépítésben észre nem venni a tatár pusztítás nyomán életrekelt erődítési szándékot, illetve a tágas - Szent András - kápolna építésében a nemesi udvarház kötelékében megtelepülő főesperesség helyváltoztatását. A kápolnát, az örökségét átvevő Szent András "oltár javadalmaival kapcsolatban az 1746"os kánoni látogatási jegyzőkönyv emliti a templom ENyi oldalánál. Támpilléres alaprajzából következtethetően középen hevederiv felezte meg, s két keresztboltozatos boltmezőre oszlott. A templomtérrel - feltehetően - két nagyobb árkádnyilás kapcsolta össze. A hajó magassági viszonyait figyelembe véve valószínűnek látszik, hogy a két egymás mellé rendelt teret nem vonták közös tetőszék alá. Sükkösd-fia Demeter családja, a lipóci Nekqsei család zavartalanul birtokolja az adományozott birtokokat 1299~ig, amikor megosztásra kerültek Demeter unokái közt. Pata ekkor lipóci Nekcsei Sán dor és fia Demeter tulajdonába került. Az Abák az Arpád"ház kihaltakor, illetve az Anjou "trónörökös j elentkezésekor Csák Máté és Aba Amadé hatalmi törekvéseihez csatlakozva szembehelyezkedtek a nápolyi trónkövetelővel, Károly Róberttel, aki Nápolyba származott nagyanyja, Mária - V. István király leánya - cím én követelte magának Magyarország trónját. Károly Róbert évtizedeken át tartó háborúskodás során harcolta ki magának elismertetését. A rozgonyi csatában az ifjú trónkövetelő egyik legerősebb támasza Nekcsei Sándor volt, Demeter testvérbátyja, aki szakított a saját érdekeiket hajszoló oligarchák szolgálatában álló családja politikájával, s az erős központi hatalom kiépítésén dolgozó Károly Róbert szolgálatába szegődött. A rozgonyi csata után Károly Róbert az Abák birtokait "hűtlenség" miatt elkobozta és a trón~ küzdelmei során mellette álló fiatal nemesek között osztotta szét, megteremtve ezzel egy uj arisztokrácia kialakulásának előfeltételeit. A lipóci Nekcseiek megtartották birtokaikat, sőt ujabb birtokado~ mányokban részesültek. Sándor öccse, Nekcsei Demeter is a fiatal király közvetlen környezetéhez tar tozott, műveltsége, egyetemi végzettsége révén hamarosan a király környezetéhez kapcsolódó fiatal lovagi nemesség egyik szellemi irányitójává, nesztorává vált. 1316-ban elnyerte a tárnokmester! tisztséget, s azt haláláig - 1338~ig - meg is tartotta. O volt a nápolyi király fő pénzügyi tanácsadója: az ő nevéhez fűződik a firenzei mintára megszervezett magyar pénzreform is. Sajátkezű leveleinek tanúsága szerint egyetemet végzett, müveit és művészeteket pártoló nagyúrrá vált. A washingtoni kongresszusi könyvtárban őriznek egv kétkötetes, képekkel gazdagon díszített biliát, amelyet a bolognai iskolázottsági!, soproni származású királyi cimerfestővel (cimerarius regius), Hertul mesterrel festetett. Hertul magiszter 1329-33 között a király számára dolgozott: a Nápolyba utazó András herceg számára festett egy fejedelmi pompával készült legendáskönyvet, a Vatikáni Könyvtár, a New Yorki Morgan Library és a leningrádi Ermitázs féltett kincsét. A királyt Nápolyból Magyarországra kis érte francia származású nagybátyja Dru g et h Miklós, aki Nekcsei Demeterrel együtt határozta meg a király lovagi udvartartásának életstílusát, Hertul mester Drugeth megrendelésére is dolgozott. Legújabb kutatásaim során nyilvánvalóvá vált, hogy Hertul Bolognában tanulta festőművészeiét, képeire a bizánci kezdetekből kibontakozó, hellyel-közzel sienai, s firenzei (giotteszk) hatásokat is magába olvasztó bolognai miniaturafestő műhelyek, bottégák stílusa jellemző. A magyar királyi udvarban (Budán vagy Visegrádon) formálta ki naturális ösztön zekéknek engedő, sajátos stílusát.