A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Levárdy Ferenc: A gyöngyöspatai templom művészettörténeti kutatása

Ez évben fejeződik be a gyöngyöspatai romai katolikus plébánia "templom teljes műemléki helyreállitása. Az épitészeti munkákat már befejeztük, a falkép és faszobrászati restaurálás munkái vannak még vissza. A helyi egyházközség 1968-ban határozta el, hogy a falu templomát tataroztatja. Az épület műemlékei, művészi értékeit figyelembe véve az Országos Műemléki Felügyelőség nem járult hozzá az egyszerű tatarozáshoz, hanem alapos kutatásra épülő teljes műemléki helyreállítást kezdeményezett. Megbizta az egri Dobő István Múzeum középkori régészét, Kovács Bélát, a régészeti feltárások elvégzésével, a történeti és művészettörténeti kutatások, továbbá a falkutatás végzésével engem bizott meg, a műemléki helyreállitás építészeti feladatainak megoldására Koppány Tibor épitészt jelölte ki. A régészeti, történeti és művészettörténeti kutatás szorosan egymáshoz kapcsolódik, a kutatás eredményei pedig a legközvetlenebbül meghatározzák a helyreállitást tervező és vezető építész munkáját. Ez a tény szükségessé tette hármunk között a legszorosabb együttműködést. A modern műemléki helyreállitás komplex előkészítést igényelt, s ez a baráti együttműködés már közös munkánk első lépéseinél is olyan eredményeket hozott, amelyet nem sajátíthat ki sem a régész, sem a művészettörténész, sem az építész. Kollektiv munkát igényelt a helyreállítandó objektum, s most, amikor első izben publikáljuk részeredményeinket, kérem, vegyék figyelembe, hogy csak módszertani meggondolásokból kiindulva tagoltuk beszámolónkat három részre. Sok együttes töprengés, vitatkozás során alakultak ki azok a végkövetkeztetések, amelyeknek eredménye - talán szerénykedés nélkül mondhatjuk - a helyreállitás harmonikus megoldása. Természetesen vannak részterületek, amelyek az együttdolgozó közösség egyik-másik tagjától több saját munkát igényeltek, azonban ezekben az esetekben is tudatosítanunk kell, hogy a végső állásfoglalás érdekében végzett kutató, tervező munkában is benn vannak a partnerek észrevételei, kétségei, ötletei. Szeretnénk, ha beszámolóinkat egy kicsit a kollektiv munkavégzés lehetőségeinek kiaknázása szempontjából is értékelnék. Elsőként Kovács Béla régész kollégánk számol be a templom területén 1969-1971 között végzett feltáró munkájáról. A történelmi folyamatosság megőrzése végett ő foglalja össze mindazokat a történelmi kutatási eredményeket, amelyek nélkül kutatási szempontjai, kutató munkája érthetetlenek lennének. Reá vár az első történelmi periódus historikus fényeinek ismertetése, annál is inkább, mert a falu fölötti hegyen emelkedő patai vár kutatása, a főesperesség és az is páni vár összefüggései, a főesperesi és plébániai templom viszonyának megvilágítása az ő helytörténeti ismereteit, a kialakuló vármegye - centrumokat, illetve a terület őslakosságát - a palócokat - érintő kutatásait, s publikációiban összegezett eredményeit igénylik.