A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Havassy Pál: A műemléki jelentőségű területek helyreállításának speciális irányelvei

Egy város karakterét kialakulásában kell tekinteni, hogy védendő értékei, sajátos vonásai érzékletesek legyenek előttünk. Ezt Székesfehérvár példáján kivánom bemutatni. Amilyen élvezetes Székesfehérvár városának szépségeiről beszélni, olyan nehéz feladat is ez egyben. Hiszen tudjuk, hogy minden város százféle tényező által meghatározott, bonyolult organizmus. A legváltozatosabb táji, társadalmi, funkcionális és emberi összetevők végeredménye adja a település lényeges karakterét. Es ez az alakulat nem megállapodott valami, mint egy befejezett műalkotás, hanem időben a történelem tűnő évszázadai alatt a társadalmi konstrukció, a város életfeltételeinek változásával fejlődik, gazdagodik, változik ma is - kapcsolva, egymásra rétegezve a fejlődés minden mozzanatát. A város sajátos jellemvonásait alakitő tényezők ennekaz állandó történeti ötvöződésnek folyamán keresztül vetődnek ki a jelenbe. Igy megnyilvánuló fejlődése, életének elvei, legbelsőbb atmoszférája alkotja a város tartalmát, amely végső fokon és valóságosan érzékelhető módon a város szerkezetében, elemeinek térbeli viszonylataiban testesül meg és jut el a formák utján a szemlélőkhöz. A tartalomnak - a város egész bonyolult eszmeiségének és a formának - a terek, tömegek, a legkülönbözőbb vizuális tényezők egyidejű, elválaszthatatlan érzékelése hozza létre a maradandó élményt a szemlélő tudatában. A városképi együttesek tanulmányozásának feladata ennek az élménynek elemzése, teljesebbé és átfogóbbá tétele azáltal, hogy tudatosan szemügyre vesszük elemeit. Mert különösen Székesfehér várnál nem mondhatunk le arról az igényről, hogy a városkép egyszerű térbeli tagolódásainak felszínes vizsgálatán tul ne kiséreljük meg átfogni történeti sikon a város arculatának mélyebb összetevőit. Székesfehérvár legrégibb településeink egyike, a kialakuló feudális állam központja is. Az egész középkoron át különleges fontosságú volt. I. István bazilikája hosszú évszázadokon keresztül királyok koronázó és temetkező helye. Harcászati fontossága a török háborúk alatt, szerepe a barokk időkben püspöki székhelyével közismert. Sajnos képzeletünket gyérebb maradványok táplálhatják, mint más szerencsésebb történelmi városainkban. De igy is kitapintói lehetünk Ínyenceket ámulatba ejtő atmoszférájának, a többszázados növés, változás, formálódás gazdagságának. Sajnos annyi város legfontosabb hatótényezője, a táj, itt igen jelentéktelen szerepet kapott. Pedig mily sokféle módon szólhat bele egy település megjelenésébe! Nemcsak arra kell gondolnunk, mit jelent Tatánál a tó sima vízfelülete, hogyan tükröződik Szentendre a Duna vizében; de csak egy hegy a város mellett milyen nagyszerű háttér lehet az építészeti alakulat számára ! Egy domboldal a felkúszó utcákkal és házsorokkal milyen előnyös tagolást, milyen festői térbefejtést jelent! Ha magán a városon belül uralkodnak előnyös domborzati viszonyok, ezek már eleve biztosítékai a spontán kiépülő hatásos városszerkezetnek, és eredményeznek számtalan artisztikus és kifejező városképi együttest. Az ilyen város egy kiemelkedő pontján természetesen a legbelső védelmi rendszer, a vár helyezkedik el, mint Veszprémnél, Esztergomnál vagy Egernél. Változatos felbukkanásuk az újra és újra váltakozó városképben a többrétűség, az előtér-háttér dinamikája szuggerálja a város magját, centrumát és szervezi a városképét. Nem hagyhatjuk említésen kivül azt sem, hogy milyen előnyös a szemlélő számára a szintkülönbségekkel erősen tagolt város.