A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)
Mendele Ferenc: A műemléki helyreállítás irányelvei
A helyreállitás elvi kérdéseinek rendszerbe foglalása természetesen nem teszi feleslegessé a kü lönböző részletkérdések kidolgozását, ami egyrészt elmélyíti, másrészt továbbfejleszti az általános elveket. Erre próbáltunk kísérletet tenni a romok műemlékvédelmi módszereinek kidolgozásával. Ezzel a témával az Osztály tervezői kollektívája foglalkozott és egyes korábbi helyreállítások tapasztalatait is értékelve, közösen kidolgozott tanulmányban foglalták össze metodikai felfogásunkat. Az elvi kérdések iránti fokozott érdeklődés hozta létre 1962 -ben az első olyan helyszíni ankétot, amelyen korábban elkészült helyreállítások módszereit és tapasztalatait vitatta meg a Felügyelőség . A Sopronban megtartott kétnapos vitán a Fabricius-ház és a zsinagóga helyreállítását mutattuk be meghívott külső szakemberek bevonásával. Ugyanebben az évben az EM felhívására tervezetet dolgoztunk ki a műemlékvédelmi módszerek nemzetközi cseréjére. Ezzel kapcsolatban egy mintadokumentációt készítettünk, amelyben bemutattuk, hogy a kidolgozott módszerrel miképpen lehet az egyes helyreállítások elvi kérdéseit egységes szempontok szerint dokumentálni. Az elmondottakkal azt szerettük volna illusztrálni, hogy a tervezés terén bekövetkezett szervezeti változást a tudományos szemlélet és módszeresség terén milyen mértékű fejlődés követte, illetve milyen irányú törekvések jellemezték az újonnan szervezett osztály munkájának első két évét. Hasonló arányban fejlődött a tervek műszaki színvonala is, és a munkák alapos műszaki és tudományos előkészítése, elvi következetességre törekvő kiérlelése hamarosan éreztette hatását a tervek tartalmi értékében is. A tervek eszmei megoldása igen sok értékes, friss gondolatot tartalmazott, ugyanakkor egészséges mértéktartást mutatott építészeti formálás és gazdaságosság terén egyaránt. Ez a kétségtelenül helyes gyakorlat lényegtelen eltéréssel az 1970-es évek elején egyértelműnek mondható. Azóta objektív és szubjektív okok is közrejátszanak abban, hogy még módosítható kisebb torzulások is előfordulnak helyreállítási gyakorlatunkban és esetleg irányelveinkben is. Az objektiv okok között kell megemlíteni, hogy az üzemeltető nem egy esetben maximális funkcionális igénnyel lép fel és ez számos alkalommal a helyreállítás restaurálás jellegű módszerét nehezíti meg. A szubjektív okok között is megfigyelhető részint ez a magatartás, ami különösen olyan esetekben vitatható, ahol múzeumi kiállítást kell kielégítenünk.
