A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Dr. Román András: A velencei karta és a magyar műemlékvédelem

minden tekintetben jelentősebb. Egyrészt azért, mert sok értékes és szép gótikus részlete került elő, minden bizonnyal eredetileg is gazdagabb volt a másiknál. Növeli értékét az is, hogy korház és rituális fürdő csatlakozott hozzá, amelynek maradványai jől nyomon követhetők. Mindez európai színvonalúvá emeli jelentőségét. A helyreállítási terveket ennél az épületnél is Sedlmayr János készítette. Koncepciója itt is az volt, mint az előbb említett műemlékek helyreállításáé: érvényre juttatni, láttatni a műemlék eredetiségéből minél többet, eltávolítva az értéktelen részeket, de csak azokat. A tervek szerint a zsinagóga tömegét kibontották a körülvevő épületből nagyjából ugy, ahogy a korábbi állapot is volt. A zsinagóga most logikus és harmonikus építészeti együttest alkot az utcavonalban álló lakóházzal, ami hasonló történetü és kialakítású, mint a Pozsonyi ut 3. Annak a kétségtelen kompromisszumnak az árán, hogy az Uj utca zárlr sorusága egy kis szakaszon megbomlott, vissza lehetett idézni az eredetileg két épülettömeget és ezáltal az utcáról is láttatni a zsinagógát. A két épületrész közül a jobboldali a féltárt középkori maradványok bemutatásra kerültek, a baloldalin ilyenek nem kerültek napvilágra, igy értelemszerű volt a barokk homlokzat visszaállítása. Azt nem is kell külön emliteni, hogy a lakóházként megmaradt két épületszárnyban magasértékü, korszerű lakások alakutak ki. A zsinagóga pedig önmaga és a középkori magyar zsidóság tárgyi emlékeit bemutató kis múzeumként olyan értékkel gyarapította mUemlékállományunkat, ami nem jöhetett volna létre részletes tudományos kutatás és a hitelességet mindenben figyelembe vevő nagyvonalú építészeti tervezés nélkül. Talán már közhelyként hat, de ezt is a Velencei Karta érvényre jutásának, egyben helyessége igazolásának tekintjük. A Velencei Karta jól kiállta tehát a közreadása óta eltelt idő próbáját. Napjainkban néhány országban - ahol eddig sem alkalmazták minden tekintetben - felvetették egyes megállapításai revíziójának szükségességét. A magyar szakemberek véleménye szerint ez nemcsak hogy nem indokolt, de visszalépés lenne. Legfeljebb arról lenne szó, hogy egyes kérdésekről, amelyről a Karta rövidebben szól, igy a városrész méretű műemlékvédelemről, a műemléki urbanisztikáról több szó essék, a sommás megállapítások részletesebben kerüljenek kifejtésre. A Karfával ellentétben azonban nem helyes műemléket védeni, vagy azt helyreállítani. Ez szilárd meggyőződésünk - személy szerint az enyém is - s ezt igazolják a műemléki gyakorlatunk legjobb példái is.