A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Dr. Tilinger István: A magyar műemlékvédelem eddigi útja, fejlődése

szolgáló lakásokat létesítünk a régi belsőkben, s az épületek külső homlokzatait a torzító és művészietlen beavatkozások nyomaitól megszabadítva igyekszünk régi építészeti rangjukat visszaadni. Az épülettöm­bök udvaraiban zsúfolódó kamrák, raktárak, szükséglakások elbontásával egészséges környezetet terem­tünk a helyreállított épületek körül. Jó példa erre Eger városcentrumának rendezése, ahol az egyes épü­lettömböket egységes tervek alapján állítottuk helyre, arra is ügyelve, hogy a háborús károsodásokból és a teljesen elavult épületek bontásából származó foghíjakra a meglevő épületek tömegéhez, hangulatá­hoz igazodó modern lakóépületek kerüljenek. Több városunkban a helyreállított homlokzatok színezése egész utcákra kiterjedő, egységes szinttervek alapján készül. De éppen Eger műemléki belvárosának rendezése hivja fel a figyelmünket arra is, hogy az első lel­kesedés lendülete a megvalósítás során kisajátítási, kivitelezési, közlekedési stb. nehézségekkel küsz­ködve - az évek folyamán vészit az erejéből. A megkezdett, tetemes részében megoldott munkák végső befejezésére nincs mindig elég erő, s mire egy-egy tömb rekonstrukciója elkészül, már szervezni kell a folyamatos karbantartás elmaradása miatt az ujabb tatarozásokat. A muló évek kihozzák a szakipari munkák hiányosságait is, és jelentkezik már a műemlékvédelem ujabb gondja, a folyamatos szakemberképzés, a modern technika és anyagellátás problémája. Előadásom - ugy érzem - csak érintette a problémákat. De nem lehet egy rövid előadás Prokrustes­ágyába belekényszeríteni az állandóan fejlődő élet gondjait, a sokrétű gondoskodás minden mozzanatát. Ez már nem is lehetett a célom. Egyet szerettem volna elérni: szeretném, ha megérezték volna, hoey müemlékmentő munkánkban intézményünk százéves fejlődésének tanulságai, a nép vagyonának megőrzé­sére kötelező uj, hatékony törvényeink vezetnek bennünket, s feladatainkat nem csak adminisztrative, hanem a jő gazda gondosságával igyekszünk megoldani. Lelkesedésünk, ügyszeretetünk azonban nem elegendő. Szükségünk van azok segítségére, akik szá­mára munkákat végezzük, szükségünk van az Önök bírálatára, segítségére. Remélem, hogy osztoznak gondjainkban, s magukénak is érzik a történelmi örökség megőrzésének felelősségét.

Next

/
Thumbnails
Contents