A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Zámbori Ferenc: Az egri városrendezési tervek műemléki vonatkozásai

Eger, mint sok történelmi városunk, nem telepitett város. A történelem során spontán fejlődött és nőtt városok jellemzőit hordozza magán. Ez a spontán fejlődés a történelmi Egerre vonatkozik, ezen felUl is lényegében a mai Belvárosra. A zegzugos, girbe-görbeutcák, beszögelések, és beépitések a jellemzőek. A középkortól és a törököktől kapott örökség folyam anyaként a sz Lik belváros még rendezetlen. Szinte mindenki ugy és olyan vonalban épített, ahogyan kedve tartotta. Csak 1764-ben jelent meg egy rendelkezés, amely kimondotta, hogy ha valaki építkezni akart, ugy ezt be kellett jelenteni, tervrajzok csatolása mellett és a tanács az épitési engedélyt csupán helyszíni szemle után adta meg. A történelmi Egernek csupán a déli - nyugati részén a két főútra metsző pontjában jön létre egy egylittes, amely tervezett (Szabadság tér). Ez együttes egy térre való szervezéssel a római tereket mintázza (Gerő L.). A Líceum épülete teljesen szervetlenül metsződött bele a város szerkezetébe. A környezetében való illeszkedés megoldása napjaink feladata, melyet több-kevesebb sikerrel tudunk biztosítani. A város egész területére rendezési terv nem készült a felszabadulás előtt. A 30-as években készült egy terv, az un. Vargha-féle terv, az azonban lényegében Eger déli részét tartalmazta az un. Lajos-várost. Lényegében e terület beépitését szolgálta. Eger első egyszerűsített általános rendezési terve 1955-ben készült el a VATI munkájaként. E tervet módosították 1961 -ben, amikor is már az Egerhez csatolt Felnémet községet is tartalmazta. A rendezési terveket felül kell vizsgálni, e rendelkezés alapján készült el a felülvizsgálat, illetve most már általános rendezési terv készült, amelyet 1970. évben hagyott jóvá Heves megye Tanácsa. Jelenleg Eger város megbízása alapján folyamatban van az uj felülvizsgálat, amely 1977-ben készül el várhatóan. Az általános rendezési tervek készítésével párhuzamosan, illetve azt követően készültek részletes rendezési tervek a város központjára - a Belvárosra. Az egyszerUsitett általános rendezési tervet megelőzően 1954-ben az Országos Műemléki Felügyelőség megbízása alapján elkészült, Eger Belváros műemléki és városképi vizsgálata. E vizsgálat képezte és képezi ma is a részletes rendezési terveknek az alapját. A műemléki és városkép vizsgálatok megállapításai: Az Eger belvárosi utcahálózat és beépítés történeti kia la tollasának vizsgálatánál a régi egri térképekből kell kiindulnunk. Ilyen térképek csak a XVIII. századból állnak rendelkezésre. A legrégibb térkép, amely azonban a Belváros teljes utcahálózatát és részletes telekosztását tartalmazza, Házal Hugó térképe 753-