Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Komáry Endre: Műemlékvédelem és az idegenforgalom Heves megyei tapasztalatai

hatásban vannak egymással. A leggyakrabban azt jelenti, hogy korunk turistái a pihenés és szórakozás mellett, művészeti és történelmi élményt is keresnek. E tétel felismeréséből fakad a mi megyénknek is az a természetes idegenforgalmi igénye, hogy a műemlékek és műemléki együttesek helyreállításával bemutatásával ujabb és ujabb vonzerőt gyakoroljon a modern turizmusban résztvevő tömegekre. Világosan áll tehát előttünk a műemlékvédelem és az idegenforgalom szoros kapcsolatának követelménye, és ennek talaján egyre több szállal fűződik és egyre szorosabb kapcsolatban áll a Heves megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala a műemlékvédelemmel foglalkozó és a műemlékeket fenntartó szervekkel, igy elsősorban az Országos Műemléki Felügyelőséggel és a Heves megyei Múzeumi Szervezettel. Együttműködésünk legfontosabb alapja a szocialista társadalmi és gazdasági viszonyokon alapuló tervszerűség. A Magyar Népköztársaság Kormánya 1971. évben 1026-os számú határozatot hozott a Mátra-Bükk üdülőterület rendezési tervéről. Ebből feladatává tette az érdekelt minisztereknek és a megyei tanácsoknak, hogy a Mátra-Bükk hegység üdülőterületének fejlesztése során a terület adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében fokozott figyelmet fordítsanak "a történelmi - műemléki létesítmények helyreállítására, felhasználására, jellegzetes falu - és városképi együttesek megóvására és általában az idegenforgalmat vonzó épületek, létesítmények feltárására és bemutatására. " Nyilvánvaló ebből Kormányunknak az a szándéka, hogy a műemlékek védelmét az idegenforgalmi fejlesztésekkel összhangban kell megoldani. Ugyanezt az alapelvet fogadta el az UNESCO Végrehajtó Tanácsa 1966-ban tartott budapesti ülésén. A Kormányhatározatnak megfelelően Heves megye Tanácsának és az Országos Műemléki Felügyelőségnek terveiben kerülnek egyeztetésre a megyénk területén megvalósítandó műemlékvédelmi és idegenforgalmi fejlesztések. Heves megyében a tanácsi szervek tervszerűen és nagy anyagi áldozatokkal igyekeznek a műemléképületeket ugy felhasználni, hogy azok a lehető legjobb módon szolgálják az idegenforgalom érdekeit. A felhasználás módjától sokban függ az, hogy milyen mértékben hozzáférhető a műemlék a vendégek számára. A bemutathatóságot igen hátrányosan befolyásolja, ha például magánlakások vannak benne elhelyezve, vagy más olyan célokra használják, ahová idegenek nem szoktak bejárni. Az idegenforgalom érdekeit is nagy lépéssel vitte előre az a döntés, amellyel 1958-ban az egri várban levő összes építmények és egyben a vár egész területe múzeumi célra lett átadva. Azóta sok hasonló döntés született megyénkben, igy például a gyöngyösi müemlékkastély, a kisnánai, parádi és a mikőfalvi népi - műemlékek ugyancsak múzeumi célt szolgálnak. Van arra is példa, hogy műemléképületben turistaszálló nyert elhelyezést, amely szintén jó hozzáférhetőséget és bemutathatóságot biztosit vendégeinknek. A turizmust közvetlenül szolgáló megoldások között jónéhány szerepel a közeljövőben megvalósítandó terveink között is. Igy például Egerben a Szarvas téri műemléképületben turistaszállót és üdülőhelyi klubot, a mónosbéli-tardosi régi malomépületben és a kisnánai parasztházban szintén idegenforgalmi szálláshelyeket kívánunk létrehozni. A műemléképületek helyes felhasználása kérdésében szorosan együttműködve és csakis egyetértve ténykedik a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal az Országos Műemléki Felügyelőséggel és a Heves megyei Múzeumi Szervezettel. Talán egyik legmeggyőzőbb példája ennek az a most folyó közös munkálkodásunk, amelynek során a több évszázados egri szőlőkultúra emlékeit őrző régi borospincéket a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal a Heves megyei Múzeumi Szervezettel együttesen veszi kezelésbe és igy együttesen tesszük alkalmassá és használjuk fel részben régi borászati eszközök kiállítására, részben pedig idegenforgalmi rendezvények megtartására. A műemlékvédelem nálunk kultúrpolitikánk szerves része, ezért a műemlékek helyreállításával és bemutatásával szemben is követelmény, hogy a látogatóknak valódi kulturális élményt nyújtson, s ezáltal