Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Barcza Géza: Műemlékvédelem és idegenforgalom

nak. Az Országos Idegenforgalmi Tanáccsal, a Tájegységi Intéző Bizottságokkal kialakult kapcsolatainkat az együttműködés, a műemlékvédelmi és idegenforgalmi váradi, a sárospataki, a várgesztesi, a szigetvári és a siklósivárban, Sopronban, Pécsett, Egerben, Hollókőn, Fertőrákoson és Nagyatádon különböző műemléki épületekben. Fog adók, csárdák, vendéglők, éttermek, borozok működnek különböző műemléki épületekben Budapesten, Egerben, Sárospatakon, Sopronban, Siófokon, Zamárdiban, Fonyódon, Hollókőn, Ráckevén, Simontornyán, Hegymagason, Nemesvámoson, Balatonkenesén, Felsőörsön, Forró és Rezi községekben. Az elért eredményekkel közel sem vagyunk elégedettek. Több műemlék jobb sorsra lenne érdemes, idegenforgalmi hasznosításuk a műemlékvédelmi és az idegenforgalmi célokat egyaránt szolgálhatná. Az ilyen hasznosításra azonban az anyagilag érdekelt idegenforgalmi és vendéglátóipari szerveket a jelenleg érvényes gazdasági szabályozók nem serkentik. Beruházási kereteiket szivesebben használják fel az igényeiket jobban kielégítő uj epületek megépítésére, mivel ennél nincsenek a beruházást hátráltató megkötöttségek, az uj létesítmény megépítése és fenntartása olcsóbb, mint a műemlék helyreállítása és folyamatos karbantartása. Pedig az idegenforgalmi és vendéglátóipari szervek jól tudják, hogy a műemléknél meglevő hangulati elem, az emberek romantika iránti vágyódása a műemlékek idegenforgalmi célú hasznosítása mellett érvel. Ennek az ellentmondásnak a felszámolásához a kormány segítségét kértük. A Minisztertanács a népi műemlékek fokozottabb védelméről intézkedő 1974. évi határozatában ugy rendelkezett, hogy "a pénzügyminiszter preferenciák nyújtása érdekében - az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a belkereskedelmi miniszter javaslatainak figyelembevételével - vizsgálja meg, milyen könynyitésekkel lehetne a népgazdasági szabályozók körében a jelenleginél vonzóbbá és gazdaságosabbá tenni a közületi szervek számára műemlékek megszerzését és kezelését, továbbá közcélú hasznosítását, illetőleg használatát. " A két miniszter közös előterjesztése már a pénzügyminiszter asztalán fekszüc. Bízunk benne, hogy olyan uj ösztönző szabályozók kialakítására kerül sor még ebben az évben, amely az idegenforgalmi és vendéglátóipari szervezeteket a műemlékek fokozottabb felhasználására fogja serkenteni, mivel azok helyreállítása, kezelése és folyamatos fenntartása gazdaságilag kifizetődőbb lesz számukra, mintha uj épületet létesítenének. Ennek hatásaképpen reméljük, hogy több jobb sorsra érdemes kastélyunk nyer majd uj felhasználást, több népi építészeti együttesünk és egyedi emlékünk szolgálhatja majd idegenforgalmi céljainkat, biztosítva a műemlékek megóvását és fennmaradását, utólag is bizonyítva, hogy a műemlékvédelem és az idegenforgalom a népgazdaság két olyan egymáflrautalt területe, melynél a partnerként együttműködő idegenforgalmi és műemlékvédelmi szervek a rájuk bizott feladatokat a népgazdaság javára és hasznára még eredményesebben tudják megoldani.