Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Varga János: A vendéglátó város

melyek megoldása részben elméleti, szakmai válaszokat vár, részben a szükséges anyagi feltételek megteremtését kivánja, részben pedig a gyakorlati munka során jelentkeznek ujabb figyelembeveendő szempontok. Mindezekben a törekvésekben megfelelő segítséget nyújt népünk aktivitása, mely Pártunk XI. Kongresszusának hatására tovább növekedett. így van ez a műemlékekkel kapcsolatos feladatok vég zése terén és helyileg is. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága, Honismereti Köre vagy az ifjúsági szervezeteink, munkás kollektíváink, a szocialista brigádok, egyre gyakrabban foglalkoznak városunk műemlékeinek helyzetével. Ez évben szocialista brigádjaink, ifjúsági kollektíváink egy része vetélkedőket indított, pályázatokat készített, hogy a "multunk jövője" cimü mozgalom felhívásához csatlakozva foglalkozzanak városunk műemlékeinek ismeretével, hasznosítására vonatkozó elképzelésekkel. E feladatban résztvevő kevés létszámú, de lelkes kollektívák győzteseinek a MAB ülés keretében adjuk majd át munkájuk erkölcsi elismerését kifejező tárgyjutalmakat. Ez alkalomból is gratulálok a kitűzött feladatokat végrehajtó kollektíváknak és tagjainak, hiszen a műemlékekkel való rendszeres foglalkozásukkal úttörői, lendítői lehetnek egy szélesebbkörű helyi vagy akár országos mozgalomnak, mellyel végsősoron biztosítják a műemlékekkel foglalkozó állami szervek munkájának demokratizmusát, a tömeg, a nép részvételét, a tervek, döntések kialakításában, a feladatok végrehajtásában. A vendéglátó város nagy történelmi múlttal, gyorsan fejlődő jelennel és gyorsan fejlődő jövővel rendelkezik, melynek meghatározója az ország, megye település hálózati fejlődési terve. Mint az általános jellemzők között emiitettem, városunk nagy történelmi múlttal rendelkező település. Nagyon szép természeti adottsága van, az ország legszebb hegyvidékének - a Mátra-Bükk találkozásánál -, a Bükk lábánál fekszik. Az egri vár, a település az ezredforduló idején kezdett a mai helyén kialakulni. Története szinte megegyezik a magyar nép fejlődésének történetével. Legfőbb jelentősége a XII. századtól, a xrx -XX. századig hadászati jellegű volt. Észak-Magyarország, de esetenként más országrész sorsának alakulásában is fontos szerepet töltött be. A fontosabbak között említhetjük az egri vár viadalát, amikor 2000 magyar várvédő sikeres harcot vívott a 100 ezer fő körüli török sereggel, elűzve őket Egertől, Eger környékétől, megmentve ÉszakMagyarországot a török megszállástól. E viadal nemcsak a magyar történelem számára volt jelentős, hanem az akkori kor hadászat szempontjából európai hirüvé vált hadiesemény. A vár viadalát Gárdonyi Géza az "Egri Csillagok" cimü regényében irta meg, mely Eger történetének ma is kedvelt olvasmánya fiataloknak, felnőtteknek egyaránt. Nagyon sok fiatalt és felnőttet késztet a vár maradványainak, az épülő városnak a megtekintésére, megismerésére. Avar, a város jelentősebb eseményei között említjük a későbbi - 1596-os törökviadalt, melynek következményeként közel 100 évig török hódoltság alatt élt a város. E kor emléke a váron és a várban található tárgyakon kivül - bárcsak 1 -2 építmény formájában - de a városban is megtalálható, melyeket az egyetemes kultúra szolgálatát szem előtt tartva őrzünk, ápolunk és hasznosítunk a mai kor számára. Ilyenként díszíti városunkat az Eurőpa legészakibb részén épült minaret, illetve a közvélemény által ismert "Török mecset" vagy a török fürdő, melynek meleg gyógyvize jelenleg is a reumatikus betegségben szenvedők gyógyulását szolgálja, és reméljük, hogy ezt a funkcióját a közeljövőben sorrakerülő felújítása után még eredményesebben fogja betölteni. A város hadászati jellegű eseményei sorában a fontosak között tartjuk számon az önálló nemzeti állam kialakulásáért, függetlenségéért folyó harcokat, Rákóczi Ferenc 1700-as évek elején itt végzett mun-