Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)
Dr. Dercsényi Dezső: A műemlékvédelem nemzetközi kapcsolatai
Minden ország műemlékvédelmének nemzetközi kapcsolatait kettős törekvés irányítja. Meg kívánjuk ismerni a másutt folyó munka jogszabályait, szervezetét és főként a helyreállítások módszereit, hogy abból saját rendszerének a hasznosat átvegye, ugyanakkor meg akarja ismertetni saját munkásságát a lehető legszélesebb körben. A magyar műemlékvédelmet is ez a kettős törekvés irányította és irányítja ma is nemzetközi kapcsolataink kiépítése, ápolása tekintetében. Több mint száz éves intézményes műemlékvédelmünk 1919-ig tartó első periódusára természetesen az osztrák műemléki szemlélet és gyakorlat volt a legnagyobb hatással, hiszen az ország az Osztrák Magyar Monarchiához tartozott. Ennek a kapcsolatnak legfontosabb következménye az volt, hogy szakembereink igen korán megismerkedtek a bécsi művészettörténeti iskola és annak szemléletét átvevő műemlékvédelem elméletével és eredményeivel. Dvorak, Riegl, tehát a bécsi iskola művészettörténeti szemlélete annál inkább hatott a műemlékvédelemre, mivel mindketten aktivan részt vettek a Denkmalamt munkájában, irányításában. Ővelük járt egy uton báró Forster Gyula, a Műemlékek Országos Bizottságának az első világháború előtti elnöke, aki főként Írásaiban küzdött a stílszerű helyreállítások ellen s Möller István, aki a zsámbéki rom, a gyulafehérvári székesegyház helyreállításánál a gyakorlatban alkalmazta ezeket a korszerű elveket. Törekvésük, hogy a műemléki helyreállítás tudományosan megalapozott meeőrző, konzerváló jellegű legyen, folytatásra talált az 1930-as évek közepén Gerevich Tibor által átszervezett műemléki hivatalban. Az uj elnök itáliai tanultsága, személyes kapcsolata összeesett az ország politikai irányvona Iával. Ebben a vonatkozásban ez előnyös volt, mert az olasz műemlékvédelem, legalábbis elméletben, a legkorszerűbb elveket vallotta s a Carta del Restauro is azokat kodifikálta. Műemlékvédelmünk szakem bérei sokat sajátítottak el az olasz elméletből és gyakorlatból a jogszabályoktól kezdve a freskó restaurálásig, melyek korszerű módszereivel Mauro Pelliccioli - többek között Leonardo da Vinci Utolsó vacso ra restaurátora - ismertetett meg bennünket. Magyarország felszabadítása és uj társadalmi rendje a műemlékvédelem egész szemléletét, szervezetét és gyakorlatát átformálta. Az eddigi, főként egyoldalú kapcsolatokat multilaterális kapcsolatok - elsősorban a környező államokkal való szorosabb együttműködések - váltották fel és a magyar műemlékvédelem ennek nyomán leszűrt sajátos magyar módszert alakított ki. Alighanem nem is kellene külön hangsúlyozni, hogy szocialista műemlékvédelmünkre elsősorban a szocialista államok elmélete és gyakorlata hatott és hat ma is, amikor szorosan együttműködünk úgyszólván valamennyi baráti állammal. Ennek nyomán a legtöbb segítséget a Szovjetuniótól kaptuk a műemlékek vedelnének társadalmi szerepe és jelentősége vonatkozásában. Lengyelországtól, Csehszlovákiától és a Német Demokratikus Köztársaságtól a városméretü műemlékvédelem területén, Jugoszláviától a falképrestaurálás viszonylatában. Ugyanakkor az európai enyhülési politika nyomán főként az ICOMOS megalakulása óta ismét szorosabbra fonódtak kapcsolataink Ausztriával és általában minden olyan állammal összeköttetésben állunk, melyek nem viseltetnek ellenséges érzülettel Magyarország iránt. Mindezekről szeretnék az alábbiakban részletesebben szólni. A baráti szocialista államokkal kulturális szerződéseken alapuló kétéves munkatervek határozzák meg együttműködésünk részleteit. Rendszerint szakemberek, könyvek, dokumentációk cseréjéről intéz-