Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Mendele Ferenc: Műemlékvédelem és az

részt vesznek az iskoláskorú úttörők és helytörténeti, honismereti szakkörök tagjai - a középiskolások és az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Debreceni Tagozatának hallgatói is, akik a szakértők segítségével kiválogatott legértékesebb épületek felmérését is elkészítik. Hasonló módon - a tanuló ifjúság széleskörű bevonásával - szervezik meg Békés megyében is a népi épületek felkutatását. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola nemcsak az 1962-73-tói sokat segitő "figyelő és jelentőszolgálat" -tal hivta fel magára a figyelmet, hanem a népművelőszakos hallgatók számára évenként rendezett műemléki tanulmányutjaival is. Az 1972-ben itt megszervezett honismereti-műemléki speciálkollégiumban pedig a műemlékvédelem feladataival, az építészeti és művészettörténeti örökség történeti és esztétikai értékeivel, a 3-5 fős csoportokban végzett műemléki felmérések révén pedig a gyakorlati-technikai teendőkkel és lehetőségekkel ismerkednek a hallgatók. Az alapos és tervszerű munka eredményességéről a tanulók nivős szakdolgozatai alapján is meggyőződhetünk. Fiataljaink nevelése a pedagógusok feladata is. Rajtuk, az ő képzésükön is múlik, hogy miképpen használják fel oktató-nevelő munkájukban a műemlékekben rejlő lehetőségeket. Ezért is üdvözöljük örömmel az olyan kezdeményezést, mint amit a Baranya megyei Pedagógus Továbbképző Intézet tett, célul tűzve Magyarország román és gótikus műemlékeinek feldolgozását és megismerését. A kezdetben csak rajzszakos, majd később az ének-zene és a magyar nyelv és irodalomszakos tanárok részére is szervezett tanulmányutakon megismerkednek a legértékesebb műemlékekkel; egyben az ezekhez kapcsolódó kor képzőművészetéről, irodalmáról és zenéjéről hallgatnak meg előadásokat. Az ilyen stúdiumok hallatán különősen felháborító az a közelmúltban Nagydobszán történt sajnálatos esemény, amikoris a leendő falumúzeum pajtájában kiállításra összegyűjtött tárgyakat csoportos látogatásra messziről jött felelőtlen iskolások megdézsmálták és az ezt számonkérő idős őrt a nevelő-csoportvezető tessékelte le a buszról. Az igy keletkezett anyagi kár nyilván nem kevés, de mindenként elenyésző ahhoz képest, ami a tanulékony fiatalok tudatában keletkezett. Más jellegű, de az előzőekkel egyenértékű értékes kezdeményezésnek és követendő példának tartjuk a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat fiataljainak a "Gazdátlan kastélyok" cimü TV műsor kapcsán tett vállalásait. A vállalat Reitter Ferenc KISZ szervezete az OMF kastélyprogramjához csatlakozva értékes szakmai vizsgálatok és felmérések elvégzését vállalta. Felajánlásuk teljesítésével tudjuk előbbrehozni a lovasberényi vagy Sziráky és a szécsiszigeti vagy Andrássy kastély állagvédelmi munkáit. 1972-ben, a magyar műemlékvédelem centenáriumán az Országos Műemléki Felügyelőség a Művelődésügyi Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a KISZ-szel egyetértésben Ifjúsági Műemlék Pályázatot hirdetett. A pályázat célja az volt, hogy a középiskolás és a szakmunkás fiatalok történelmi ismereteit a műemlékek segítségével alaposabbá és teljesebbé segítsük tenni; felismerjék a pályázók a műemlékeinkben rejlő történeti, esztétikai és etikai értékeket, elmélyítve ezzel a nemzeti örökségünk jogos tiszteletét és becsületét. A "Középkori templom helyreállítása Berhidán", "Az egri gótikus várszékesegyház", "Nőgrádsáp középkori temploma", "A vertesszentkereszti ásatások", "Pásztó műemlékei", "A Győri Xantu

s Múzeum épülete", "A nagybörzsönyi Szent István templom", "A sárvári vár" cimü díjnyertes tanulmányok - és a szép számmal beadott többi pályamű is - egyaránt tanúskodtak arról, hogy ilyen módon is serkenthető a fiatalok műemlékekkel kapcsolatos és örömmel konstatált érdeklődése. Jő lenne ezért, ha az ilyen - vagy ehhez hasonló - országos pályázat a jövőben rendszeressé válhatna és mind szélesebb körben lenne népszerű. Utóbbit esetleg ugy is elősegíthetnénk, ha mind az elbírálást, mind pedig a pálya-