Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Vonsik Gyula: Magyarország 30 éves a szocializmus építésének útján

A felsőfokú oktatás számszerű adatai is szemléletesen fejezik ki a megváltozott körülményeket. 1950-hez viszonyítva ma közel háromszor annyian tanulnak az egyetemeken és főiskolákon. Ezen belül 1974/75-ben műszaki tudományokat 33-szor annyian, mezőgazdasági tudományokat 14-szer annyian, közgazdasági tudományokat 13-szor annyian, orvosi tudományokat 5 ször annyian folytatnak, mint a felszabadulás előtt. Evente most annyian szereznek felsőfokú végzettséget, mint a Horthy-korszak 25 éve alatt összesen. K öny vkiadá s - köny vol va sás A könyvekkel kapcsolatban abból kell kiindulni, hogy könyvkultúránk fejlődésének feltétele a könyvkiadás gyors növekedése volt. Ez azt mutatja, hogy a kiadott könyvek száma 1949-hez viszonyítva közel nêgyszerésére emelkedett és 1974-ben az ország minden lakosára átlagosan 6 új könyv jutott. Nem is olyan régen, kb. két évtizeddel ezelőtt, álmodozónak tekintették azt, aki arról beszélt, hogy könyvtárakat kell épi ten i, könyveket kell adni az egyszerű parasztok kezébe, hogy a könyvtárak uj rendszerét kell kiépiteni az országos szinttől a községekig. Ami utópiának tünt 20-25 évvel ezelőtt, ma már valóság. Ma már elmondhatjuk, hogy a könyvtárak uj szocialista rendszere kialakult, befejeződött a rendszer országos kiépítésében. Ez nem csekély eredmény , mivel a világ fejlett országaihoz képest fennállt nagy elmaradást nemcsak behoztuk, hanem sok vonatkozásban élvonalba kerültünk. A kulturális forradalom évei alatt a könyvtárak száma több, mint kétszeresére és a benne levő kötetek száma több, mint tízszeresére nőtt. 1974-ben már 29,6 millió. Nemcsak a könyvtárak és a kötetek száma nőtt meg az elmúlt években, hanem az olvasók is lényegesen megszaporodtak. Jelenleg az ország lakosai közül minden ötödik ember beiratkozott olvasója valamelyik könyvtárnak. A könyvtárakból az elmúlt évben több mint 57,3 millió könyvet kölcsönöztek ki az olvasók. Ez azt jelenti, hogy átlagosan számolva az ország minden lakosára öt kölcsönzött könyv jut. A megoszlás természetesen nem ilyen egyenlő, mert van, aki 20-25 könyvet is kölcsönzött, és van, aki egyet sem. A könyvek iránti vonzódást még inkább mutatja a lakosság könyvvásárlása, ami évről-évre jelentős mértékben növekszik. Az egy főre jutó könyvvásárlás forint értékben az 1951 évihez viszonyítva, 1974-re csaknem tizenötszörösére emelkedett. Átlagosan számolva 1974-ben az ország minden lakosa 400 Ft-ot költött könyvvásárlásra az elmúlt évben. Ez megfelelő 6-8 könyv árának. Sajtótermékek kiadása - olvasása A társadalmi kulturfok jellegzetes mutatója például az újságolvasás elterjedése. Az emberek művelődése lemérhető azon is, mennyi újságot és folyóiratot olvasnak. Az ilyen igények kielégítésére társadalmunk nagy gondot fordít. Amig 1950-ben a napilapok együttes példány száma 967 000 volt, addig ez a szám 1974-re 2,7 millióra emelkedett. Az érdeklődés és tájékozottság iránt megnövekedett igényeket tükrözi, hogy például az ipari munkásságnak 1941-ben csak 41 %-a vett kezébe könyvet és 55 %-a újságot. A mai felmérések már azt bizonyítják, hogy rendszeresen olvas könyvet a munkások 55 %-a és újságot a 78 %-a. Társadalmunkban az elmúlt évtizedben széles méretekben bontakozott ki a felnőttek továbbképzése és képzése. Számtalan csatornán és változatos formákban áramlik a tudományos, művészeti és technikai in-