Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Vonsik Gyula: Magyarország 30 éves a szocializmus építésének útján

A társadalom gazdasági és politikai életének alakulása egyrészről megteremtette a feltételeket a szellemi élet, a kultúra változásának, másrészt ki is váltotta azt, Az anyagi és szellemi élet kölcsönösen hatottak egymásra, erősítették egymást. Hazánkban nemcsak a politika és a gazdaság területén ment végbe forradalmi változás, hanem a kultúrában is. A kultúra közkinccsé tételének feladata minden területen nagy fel adatok elé állította országunkat. A kapitalizmusból ránk maradt szegényes feltételeket kellett megváltoztatni, alkalmassá tenni az egész nép szolgálatára. 1945-ben különös nyomatékkal fogalmazódott meg az a követelmény, hogy a kulturális javakat hozzáférhetővé kell tenni a legszélesebb dolgozó tömegek számára. A kulturális felemelkedéshez a lehetőséget a szocializmus nyitotta meg. A dolgozók az elmúlt évtizedekben a legszélesebb lehetőségekhez jutottak, reális feltételeket kaptak kulturális szükségleteik kielégítésére, mindenek előtt szellemi kultúrájuk növelésére. Tudományos alkotómunka A társadalom szellemi életének alakulását biztosító feltételek között igen fontos helyet foglal el a tudományos élet, elsősorban a tudományos kutatás volumenének alakulása. A szocialista társadalomban a társadalmi fejlődés egésze kifejezetten igényli és segíti a tudományos és technikai haladást, mivel azok vívmányai a társadalom egészének érdekeit, a népgazdaság fejlesztését, a dolgozók életszínvonalának tömeges emelését szolgálják. A tudományos kutatás a kultúra, a műveltség, a teljes emberi kibontakozás kedvezőbb feltételeit teremtik meg. Kulturális forradalmunk elmúlt időszakában államunk igen nagy gondot fordított a tudományos alkotómunka feltételeinek biztosítására is. 1974-ben a nemzeti jövedelemnek már 3, 2%-át fordítottuk tudományos kutatásokra és fejlesztésre, ami nemzetközi összehasonlításban is elfogadható arány. Arra törekszünk, hogy a nemzeti jövedelemből a tudomány területére fordított jelentős eszközöket hatékonyan használjuk fel. Tudományos kutatással 1392 kutatóhelyen, több mint 33 300 dolgozó foglalkozik. Magyarországon a népgazdaságban foglalkoztatottak 1,2%-a, a tudományos fokozattal rendelkezők 75%-a a kutató tevékenységet tekinti fő foglalkozási területének. Az egyetemi diplomások 8%-a foglalkozik kutatással. Tudományos kutatás 1965. 1974. Tudományos kutató 18 380 33 300 Tudományos kutatásra fordított milliárd Ft 3,9 12,2 Ráfordítás a nemzeti jövedelemből %-ban 2,3 3,2 Tudományos fokozattal rendelkezők 2 274 5 423 Tudományos kutatások területén alkalmazott politika hiven követi korunknak azt a szükségletét, amelynek alapvető jellemzője, hogy az emberi tevékenység valamennyi szférájában egyre növekvő szerephez jut a tudomány, hogy a tudományos-technikai forradalom - mint az ember és a természet közötti viszony forradalmi változását eredményező folyamat - megköveteli a tudományos igazságok gyorsabb megismerését és a társadalom széles tömegeiben való elterjesztését. Az anyagi ráfordítás megoszlásában is kifejeződik korunk alapvető követelménye.