Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Vonsik Gyula: Magyarország 30 éves a szocializmus építésének útján

város nyújtotta ugrásszerűen több civilizációs és kulturális lehetőségre és hatásra. A város által nyújtott civilizációs lehetőségek, az uj kulturkörnyezet hatásai megkezdték az uj városi lakosság életformájának, életritmusának, szokásainak átformálását. Helyzetünk a világban sokféle módon jellemezhető. A nemzetközileg összeállitott statisztika, amit az ENSZ által szabványosított számlarendszerek úgynevezett SYSTE M OF NATIONAL ACCOUNTS (SNA) szerint állítottak össze, 21 ország (8 szocialista és 13 kapitalista) öszszefüggésében mutatja be Magyarországot. Magyarország h

elyezése a 21 ország között (egy lakosra számítva) Acélfogyasztás 12 Energiahordozó-fogyasztás 13 Villamosenergia fogyasztás 15 Traktor 13 Műtrágya fogyasztás 15 Gabona fogyasztás 14 Állati fehérje fogyasztás 8 Tej - és tejtermékek fogyasztás 16 Textil fogyasztás 11 1000 lakosra eső lakószoba 16 1000 lakosra jutó telefon 15 1000 lakosra jutó televízió 14 1000 lakosra jutó orvos 4 A gazdasági fejlődés megnövekedett tempója végül is azt eredményezte, hogy a korábban elmaradott és főként külső erőforrásokra támaszkodó Magyarország saját erőforrásaira alapozva nemcsak lépést tudott tartani az általános fejlődéssel, hanem éppen az átlagosnál nagyobb fejlődési ütemével csökkenteni tudta az évszázados lemaradásból eredő hátrányokat. A társadalmi struktúra változása A politikai és gazdasági változások eredményeként megváltozott a társadalom egész struktúrája. A szociális struktúra átalakulását elsősorban a tulajdonviszonyokban beállott változás okozta. A földbirtokosoktól elvett 3,3 millió katasztrális holdat 660 ezer igény lő között osztottak ki. Például: 1941-ben 5 és 10 hold közötti földterülettel rendelkezett 171 ezer ember, viszont 1949-ben már 365 ezer. A strukturális átalakulásnak döntő mozzanataként emlithetjük a volt agrárproletár réteg úgyszólván teljes eltűnését. Az ötvenes évek elején a kb. 800 ezer állami iparban dolgozó mu nkás és alkalmazottal szemben a mezőgazdaságban dolgozó munkások és alkalmazottak száma 200 ezer körül mozgott. A falusi népesség összetétele igy gyökeresen megváltozott. A háború előtti magyar falu két jellegzetes rétege - a gazdag-parasztság az egyik oldalon és az agrárproletáriátus tömegei (a mezőgazdasági keresők 39%-a földnélküli munkás, cseléd volt) a másikon - az átalakulás nyomán eltűnt. A szociális struktúra átalakításának második tényezője az ipari létesítmények államosítása volt. 1946-1949-ben fokozatosan került állami tulajdonba minden 10 dolgozónál többet foglalkoztató gyár, bánya stb. Ezzel a tulajdon nélküli munkásosztály lett tulajdonos. Az államilag terv szerűen fejlesztett ipar az el- I mult évtizedekben a munkásosztály gyors növekedéséhez vezetett, 1950-hez képest megduplázódott. A fej- \