Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Vonsik Gyula: Magyarország 30 éves a szocializmus építésének útján

30 évvel ezelőtt a második világháború befejezése a magyarok számára a társadalmi fejlődésben uj szakasz kezdetét jelenti. Ezen a napon nyerte vissza az ország függetlenségét, és megnyílt előtte a gyors fejlődés utja. Az évszázadok óta tartó nemzeti függetlenségi harc dőlt el véglegesen. Népünk, amely a IX. századtól élt itt Európában a különböző népek tengerében, évszázadok során vivott harcot a tatárok, a törökök, a Habsburgok, majd a német imperializmus ellen és 1945. április 4-én számolt le véglegesen a nemzeti elnyomással és vivta ki most már véglegesen nemzeti függetlenségét. Az évforduló kapcsán nem árt emlé kezni arra, hogy az uj társadalom épitését ugy kellett elkezdeni, hogy az amúgy is szegény ország háborús pusztulását is ujjá kellett épiteni. A háború befejezésére teljesen megbénult a közlekedés, elpusztult az összes Duna és Tisza hid. Az összes ipari vállalatok 90%-át érte kisebb-nagyobb károsodás, és az üzemek felének kapacitása az eredetinek csak 50%-a volt. A munkagépek 75%-át a németek elhurcolták. Elpusztult a szarvasmarha-állomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a sertésállomány 79%-a. Csák Budapesten az épületek száma 40000 volt, amiből 26% maradt sértetlen. Mindent összevetve a második világháború alatt a nemzeti vagyon 40%-a pusztult el és ezzel Magyarország az egyik legsúlyosabban károsodó országgá vált. 9 millió lakos közül fél millió ember pusztult el a háborúban. Az ország embervesztesége ugyanannyi volt, mint az akkor 140 milliós Egyesült Államoké. A háború befejeződése azonban nemcsak a pusztulást eredményezte, hanem lehetőséget adott a történelmi ut gyökeres megváltoztatására is. 1945. március 18-án kibocsátott rendelettel évezredes igazságtétel kezdődött meg. Megkezdődött a földreform azzal a jelszóval, hogy "azé a föld, aki megműveli". Az ország földterületének 35%-át osztották szét, 642 000 földnélküli paraszt között. Ezt követte a gyárak és bankok államosítása, majd az iskolák és más kulturális intézmények állami kezelésbe vétele. Az 1945-1949. közötti években Magyarországon lezajlottak a nagy társadalompolitikai változások, igy az 1949-ben kiadott Alkotmány már azt rögzítette, hogy Magyarország népköztársaság, amelyben a hatalom a dolgozó népé. Az uj helyzet,a szocialista épités útjára lépés, lehetővé tette az évszázados társadalmi-gazdasági és kulturális elmaradottság gyors felszámolását. Gazdasági helyzet A szocializmus építésének eredményei szemléletesen lemérhetők a termelés, a nemzeti jövedelem, az életszínvonal alakulásán. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt évtizedek alatt megkétszereződött, fejlődési üteme háromszor olyan gyors, mint a háború előtt. Az ipar teljes termelése 1950-hez viszonyítva ötszörösére nőtt és a mezőgazdaságé is közel megkétszereződött. Az egész gazdaság alakulásában végbement egy egészséges arányváltozás, amit legjobban kifejez a népesség népgazdasági ágankénti megoszlása. Legfőbb gazdasági mutatók 1950-hez viszonyítva 1974-ben a Nemzeti jövedelem 386% Fogyasztás 336% Ipari termelés 679% Mezőgazdasági termelés 160 %