A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

kőfaragás és kőszobrászat területén, művészi érzéke legyen és rendelkezzék a munkájához szükséges építészettörténeti és művészettörténeti ismeretekkel. Ezek mellett tudnia kell azokról a vegyészeti és kőzettani vizsgálatokról, melyek lehetővé teszik a vegyész és geológus szakemberekkel való eredményes együttműködést. Magyarországon négy évvel ezelőtt indult meg a kőszobrászrestaurátor képzés a Magyar Képzőművészeti Főiskola restaurátor tanszékén, ahol a felsőfokú oktatás végleges formái a kezdeti törekvések után most vannak kialakulóban. Az egyes szakágazatok hazai és külföldi kutatás eredményeinek és tapasztalatainak összefogása és értékelése folyamatban van, de inkább öntevékenyen, mint szervezett központi irányítással. Az együttműködés alapsejtjeit látjuk a Műemléki Felügyelőség restaurátor részlegeiben, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Konzerválási Albizottságában, az Építéstudományi, Földtanlés hasonló szakintézetekben, a múzeumi restaurálás-technológia területén, a Rilem kövekkel foglalkozó munkabizottságaiban, továbbá a felsőoktatási intézmények restaurátori, geológiai és kémiai tanszékein. Sok helyen folynak tehát komoly vizsgálatok és kutatások, a tapasztalatok gyűjtése, melyek révén elérhetjük, hogy a kőből faragott műemléki és művészeti hagyatékunk átmentésére tett erőfeszítéseink eredményesen szolgálják a műemlékvédelmet, történeti értékeink megtartásának ügyét.