A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)
homlokzatain megmaradt és konzervált reneszánsz részletek önmagukban is maradandó élményt nyújtanak.Az egervári reneszánsz várkastélyt is változatlan külső formával állitottuk helyre. Eredeti állapotának megfelelően bontották ki befalazott udvari árkádjait. A körmendi reneszánsz-barokk k astélyon csak tömege maradt a régi, homlokzatai már módosultak a falkutatás alkalmával előkerült korábbi részletek alapján. Ma mindkettőben bentlakásos iskola működik. Hazai későbarokk épitészetünk jelentős emléke: a fertődi kastély hosszú évek helyreállító munkájával nyerte vissza eredeti alakját. Az épületben mezőgazdasági kutatóintézet él. A műemlékek konzerválása általában változatlan formában és változatlan tartalommal történő megőrzést jelent működő egyházi műemlékeink esetében. így a fenntartás fogalmába tartozó helyreállítást jelentett akár a tihanyi apátság templomán , akár az egri volt minorita templomon végzett műemléki munka . Ennél jóval több volt viszont a bélapátfalvi egykori ciszterci kolostortemplom helyreállítása. A barokk időkben újjáépített épületet eredeti román-kori részleteinek feltárásával, az egykor mellette álló kolostor alapjainak bemutatásával gazdagítottuk. Középkori részleletek sokaságával gazdagodott több román és gótikus eredetű templomunk. Köztük csak a legkiemelkedőbbek közül emlitünk egy-kettőt. A felsőörsl egykori prépostság templomán egyenlő arányban találkozunk román-kori és barokk részletekkel, sigyis mutattuk be azokat. A tömegében és külső felületein román stilus épület tornyán barokk sisak ül, belseje román és barokk harmonikus együttese. Falusi, kisméretű román templomaink közül a festői E gr egy és Csempeszkopács helyreállítása jelentette a megtalált állapotban történő konzerválást, mégho?-zá olyan módon, hogy a lehetőség határain beiül kiegészítettünk minden hitelesen rekonstruálható középkori részletet. A váraszói kis templom műemlékvédelme ezeknél összetettebb feladat volt: itt romos barokk átépítésből kellett kibontanunk az elfalazott, gazdag tagozásu déli kapu és a főpárkány köveit, majd ezután visszaépíteni eredeti helyükre. Pápóc négykaréjos kápolnájának külső és belső rendbetétele, déli kapuzatának kiegészítése alkotta a müemlékkonzerváiást. A magyar falusi viszonylatban szokatlan méretű mátraverebélyi és gyöngöspatai templomok konzerválása olyan müemlékhelyreállitási munka, amely a két épület méreteiből következve összetett és sokrétű feladat. Mindkét templomot már a középkorban többször átépítették, s román és gótikus részleteik egymásra halmozódva jelentkeznek falaikban, barokk-kori újjáépítésből származó formákkal tetézve 1 . Mátraverebély en különleges feladatot jelentett a szentély feletti barokk boltozat lebontásával előkerült gótikus boltozatinditások bemutatása, Gyöngyöspatán pedig az elrontott tetőforma lebontása után az eredeti visszaállítása.A Balaton-parti, középkori eredetű Vö rösberény ugyancsak sokszorosan átépitett, köritőfallal övezett református templomát a benne rejlő román és gótikus részletek bemutatásával restauráltuk, Illetve konzerváltuk. Az ismertetett, élő és használt épületek mellett tekintélyes számú holt műemlékünk van. Ezek kivétel nélkül középkoriak, pusztulásuk a százötven éves török hódoltságnak és az azt követő századok érdektelenségének köszönhető. Nagyméretű váraktól kicsiny falusi templomok romjáig találunk közöttük védelemre méltót, művészi értékűt. Konzerválásuk alkalmával igyekszünk megoldani hasznosításukat Is. így kapcsolódik össze a romok megőrzése hasznos céllal. E ger, Esztergom, Visegrád, Diósgyőr és Kisnána várromjai régészeti feltárás, a fennmaradás érdekét és az egykori állapot értelmezését szolgáló kiegészítések megépítése után festői, romantikus látványuk mellett a nagy forgalmat bonyolitő muzeumok. Közülük elsőnek a visegrádi alsővár lakótornyát,
