Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Borics László: Az elvárosiasodás XX. századi problémái Heves megyében

Tisztelt Uraim! Hozzászólásom az Egri Nyári Egyetem ez évi stúdiumához két részből áll: az első részben szóban fogom előterjeszteni véleményemet a cimben megnevezett témáról, hozzászólásom második részében általam készített rövidfilmet szeretnék Önök bemutatni. A téma, amelyről Önöknek e helyről feladatom beszélni, nem könnyű és nem problémamentes. Bonyolultsága és összetettsége könnyen belátható. Az előadás anyagának előkészítése során tapasztaltam, hogy az irodalomban e cimmel kapcsolatban a fogalom nem teljes mértékben tisztázott. Városiasodás fogalma alatt helyenként mást és mást értenek. Az előadásom egyértelműsége érdekében közlöm, hogy én mit értek az alábbi fogalmak alatt. - Várossá válás hazánkban az Elnöki Tanács határozata alapján lehetséges. Város tehát az a település, amelyet az Elnöki Tanács határozatában várossá nyilvánít. - Városodási folyamat, mennyiségi kategória, amely azt jelenti, hogy a már meglévő város lakosságának a száma növekszik vagy csökken. A városban élő lakosság számának növekedésére nem a természetes szaporulat, hanem az un. bevándorlás a jellemző. Ez a tendencia világjelenség, amely objektíve ható tényező. Megakadályozása vagy lassítása a felismert törvények alapján lehetséges. - Városiasodási folyamat,ez minőségi kategória, a város fejlődésének mértékét meghatározni itt sokkal nehezebb, mint az előző fogalomnál volt. Az előzőekből következik tehát, hogy egy város még nem biztos, hogy ismérveiben kimeríti a városias fogalmat is. Hazánk városaira az a jellemző, hogy rendelkeznek egy szük városias maggal és nagyobb része "falusias" jelleget tükröz. Ez a megfogalmazás érvényes arra a városfogalomra is, hogy magasabb szinten biztosítja a lakosság életfeltételeit, mint a falu. - Elvárosiasodás -- tul városias -- azt hiszem, hogy a fentiekben értelmezett fogalmak alapján városainkban ettől még nem kell félni. Az ellenkezője kell hogy foglalkoztasson még jó néhány évtizedig bennünket . A túlzott városodás az tehát, amely századunk egyik nagy problémája. A XIX. század elején az emberiségnek alig 2%-a lakott 100 000-nél nagyobb lélekszámú városokban, ma meg több mint 20%-a. Egyes országokban a városban lakók aránya elérte a 92%-ot, hazánk lakossága közel 47%-ával megközelítette a lakosság felét. E tény mellett megindult a falusi települések városiassá való válása is. Ez is törvényszerű folyamat, ami megakadályozza a falu és város közötti különbség növekedését. A városodási folyamat nagy aránya és gyors üteme tervszerű városépítést igényelt, ezt a folyamatot jelzi a századforduló idején fellépő urbanisták tevékenysége. Hogyan lehet a városban élő lakosság életfeltételeit javítani, jobbá tenni, egyik lelkes hive Le Corbusier volt.