Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem

A jogszabály tehát csak lehetőséget adott a műemlékek védelmére, de annak végrehajtásához nem te­remtette meg a kellő anyagi fedezetet. A műemlék fenntartására három lehetőség kinálkozott a törvény alapján: a tulajdonos önként vállalta a fenntartás terheit; a fenntartást csak állami támogatással vállalta; a fenntartást nem vállalta, s ebben az esetben a műemlék megmentésére csak a kisajátítás jöhetett szóba, s ha ennek lehetősége nem volt biztosítva, a műemléket törölni kellett a "fenntartandó műemlékek" listá­járól. Ez utóbbi esetben a tulajdonos a műemléket akár meg is semmisíthette. Az 1881. évi XXXIX. sz. törvénycikk létrehozta a Műemlékek Országos Bizottságát, a műemlékek fe­letti felügyelet gyakorlására. A bizottság testületi szerv volt,'mely az elnökből, a hivatali szervezetet ve­zető előadóból, titkárból és épitészből, valamint a bizottság rendes és levelező tagjaiból állt. A bizottság a műemlékek feletti felügyeletet vidéki levelező tagjai utján, ha pedig közigazgatási beavatkozás vált szük­ségessé, a közigazgatási bizottságok közbejöttével gyakorolta. A MOB tevékenységét alapvetően pozitívan kell értékelnünk,még akkor is,ha a testületi jellegből adódó nehézkességek gátolták is a tervszerűbb munkát, s az anyagiak hiánya is erősen éreztette hatását. Egyéb­ként megjegyzem, hogy a testületi jelleg tudatosan elsorvasztásra került és 1934-ben a MOB olyan műem­léki szakhivatallá alakult át, melyben a szakmai apparátus szava dominált és jelentős fejlődés következett be ennek eredményeképpen. Az 1881. évi XXXrX. sz. törvénycikk egészen 1949. november 16-ig érvényben volt, és alapjaiban meghatározta a Műemlékek Országos Bizottságának működését. Ennek a hosszú időszaknak --68 évnek -- több szakaszát különböztethetjük meg -- melyeket a fejlődés vagy az egyhelyben topogás, illetve a vizs­szafejlődés jellemzett --, mégis ezen belül külön kiemelést érdemel a Magyar Tanácsköztársaság 1919-es időszaka. Az első világháború idején a MOB tevékenysége egyre inkább igazgatási jellegűvé változott, ugyanis fokozatosan leállításra kerültek a nagyobb műemléki helyreállítások, s ennek eredményeképpen a tevé­kenységben meglévő hibák és eredménytelenségek fokozottabban jelentkeztek. Erről az időszakról a ko­rabeli szakember igy nyilatkozott: "A törvény hozatala magában véve még nem biztositéka a sikernek. Mu­tatja ezt rokontéren, az ingatlan műemlékek védelmének terén az a tapasztalat, hogy a törvény hatálya alat^ misem történt, mit törvény nélkül is ne lehetett volna elérni." A műemlékvédelem területén a pangás je­lei mutatkoztak az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom győzelme időszakában. 1919. január 31-én Kunffy Zsigmond közoktatásügyi miniszter Kernstock Károly festőművészt képzőművészeti kormány­biztossá nevezte ki azzal a céllal,hogy a művészeti ügyek kormányhatósági vezetését újjászervezze. Ennek során 1919.februárjában Kernstock javaslatot tett a miniszternek a Műemlékek Országos Bizottságának új­jászervezésére, mivel megállapítása szerint az eddigi működése nem hozta meg azt az eredményt, melyet tőle méltán el lehetett volna várni. 1919. február 28-án a közoktatásügyi miniszter feloszlatta a Műemlékek Országos Bizottságát. A leirat a feloszlatást igy indokolta: "A népkormány nemcsak a jelen eseményeit, termékeit értékeli, hanem meg akarja becsülni a múltnak azon emlékeit is, amelyek művészeti tulajdonsá­gaiknál vagy történeti vonatkozásuknál fogva arra érdemesek. Csak ugy biztosithatja az ország művelődé­sének fejlődését, ha nem vágja el a múltba vezető szálakat. Minél mélyebbre nyúlnak a gyökerek, annál biztosabban áll a jelen fája, annál több reménységünk lehet a jövő gyümölcseire. A műemlékek gondozása, fenntartása tehát nem hiányozhatik a népkormány programjából sem, sőt azzal a tisztelettel óhajt feléjük nyúlni, régebben nemegyszer elmulasztottak." 1919. március 21-én Magyarország proletársága a maga kezébe vette a hatalmat. Döntő változások történtek a művelődési politikában. Az alkotmány lerögzitatte, hogy "a Tanácsköztársaság megszünteti a

Next

/
Thumbnails
Contents