Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Zámbori Ferenc: Eger város rendezési tervei

korszerű és egyenrangú személy-pályaudvar alakul ki. A város déli részén, az iparterületen, a középső részen, Egervár állomáson és az északi részen, Felnémeten. Igy valósithatő meg, hogy minden személyforgalmú vonat Felnémetig közlekedjék. A város ipartelepítése A város ipartelepítését meghatározza: a topográfiai adottság, a védett belváros jellege, az uralkodó észak-déli szélirány. E tényezőktől függően alakitottuk ki a déli iparterületet, az andornaktályai ut és Lenin ut között, és Felnémeten a felsőtárkányi ut két oldalán. A város területén csak olyan üzemek telepítése indokolt és lehetséges, melyeknek területigénye viszonylag kicsi. A déli iparterületen valósithatő meg a teher és rendező pályaudvar is. Egyre sürgetőbben jelentkezik a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos intézkedések megtétele. Az elmúlt évben végrehajtottuk a vállalatok kategóriába sorolását, amely annak függvényeként változik, hogy az egyes vállalatok milyen mértékben szennyezik a levegőt. Az elmondott ipartelepítési politika a vasúti rekonstrukció már részét képezik a levegőtisztaság védelmével kapcsolatos feladatainknak. » A belváros rekonstrukciója Az uj városközpont nagyságát a jóváhagyott belváros részletes rendezési terve határozza meg. A rendezési terv elképzeléseinek végrehajtása során legfontosabb e területen belül elhelyezkedő műemlékileg védett belváros rekonstrukciója. A munka megkezdésének előfeltételei 1967-re teremtődtek meg. Itt említem meg a pénzügyi alapokat, melyek korábban ilyen mértékben nem voltak meg, a belváros ut és közmű rekonstrukcióját, és egy ujabb közmű,a vezetékes gázrendszer kiépítését. A belvárosi tömb rekonstrukciója tehát 1967-ben kezdődött meg. A kivitelezési munka megkezdése előtt az Országos Műemléki Felügyelőség, a Megyei Tanáccsal és a Városi Tanáccsal együtt 1966-ban elkészítette Eger vár és a városközpont helyreállítási programtervét. A programtervet az Országos Műemlékvédelmi Bizottság 1966. október 7-én Egerben tárgyalta és azt jóváhagyta. A jóváhagyott programterv alapján készíttette el az Országos Műemléki Felügyelőség Eger belváros műemléki rekonstrukciós intézkedési tervét 1967-ben. Az intézkedési terv pótolta a belváros részletes rendezési tervét is. Az emiitett terv a belváros épületeit három csoportba osztotta. Az elsőbe azok az épületek kerültek, melyek műemlékileg vagy egyéb szempontok miatt jelentősek, tehát egyértelműen megtartandők. A második csoportba azok az épületek, melyeknek felujitása indokolt és mintegy 30 évig -- felújításuk után -még használhatók. A harmadik csoportba a szanálandó épületek kerültek. Ezek helyét foghíjként kell kezelni és a rekonstrukció során a foghíjakat uj épületekkel kell beépíteni. Természetesen az uj épületek funkcióját is meghatározta a kialakított rekonstrukciós terv. Az intézkedési tervre alapozva -- a foghíjakon és az épületek földszintjein -- meg kellett tervezni az üzlethálózatot, a különböző kereskedelmi és szolgáltató egységeket, áruházakat, irodaépítési lehetőségeket és igy tovább.