Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)
Zámbori Ferenc: Eger város rendezési tervei
A város általános rendezési terve A tervezett utnyomvonalak elfogadása után 1960-ban elkészült Eger város általános rendezési terve, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízása alapján. A jóváhagyott általános rendezési terv városunk építésének elvi alapjait adja meg. Az 1970-ben a Megyei Tanács által jóváhagyott általános rendezési terv mind a városra, mind környékére és a kettő összhangjára helyes fejlesztési elképzeléseket tartalmaz és figyelembe veszi a belváros műemlékileg védett jellegét. Az idegenforgalmi központ --azon tul, hogy az ideérkező turistákat, vendégeket különböző ellátásban kell részesíteni jelenti azt is, hogy itt kell tervezni olyan programokat, melyeknél Eger mint szervező központ szerepel, ugyanakkor a program teljesítésébe Heves megyén kivül bekapcsolódik Borsod, Nógrád és Hajdú megye, vagyis az egész F első-Magyarország. Az általános rendezési terv készitésénél egyik legfontosabb feladat volt, hogy a lakosságszám növekedését reálisan határozzuk meg. Minden körülményt figyelembe véve a város lakosságszámát: 1980-ban 59 600 főre; 2000-ben 67 600 főre; 2040-ben 72 000 főre becsüljük. Az állandó lakosságszám növekedése, az ideiglenesen itt tartózkodók létszáma adott kiindulási alapot a tervezőknek. Az általános rendezési terv meghatározza a város és környéke távlati fejlesztési irányait. Tartalmazza a terület felhasználási, közlekedési, zöld területi, iparfejlesztési és közmű vesitési elhatározásokat és a részletes rendezési terveknek az alapját képezi. A város történelmi magja és a hozzá kapcsolódó lakóterületek szerves egységet képeznek és jól illeszkednek a topográfiai adottságokhoz. Altalános szempont az, hogy a történelmileg kialakult műemléki és városképi együttesek eredeti jellegét megőrizzük, uj városrészek, közintézmények, vagy bármilyen uj objektumok megjelenése a város eredeti jellegét ne változtassák meg. A belvárosban elhelyezendő épületek tömegkiképzése, magassága esetenként birálandó el, figyelemmel a környezet városképi alakulására. Közismert, hogy Eger központi része az ősi városmag köré szerveződött. Alközpontok nem alakultak ki. A topográfiai adottságok miatt az északi és déli irányú fejlesztés dominált. Az teszi szükségessé az északi és déli alközpontok kialakítását. A város tagozódása ennek megfelelően: a városközpont, (amely már nagyobb a műemlékileg védett történelmi belvárosnál) az északi városrész, a déli városrész. A forgalmi úthálózat függvényeként a tervezett lakókörzeti egységek száma hat. Éspedig: a belváros, az észak-nyugati városrész, a dél-nyugati városrész és Felnémet (a közigazgatási terület legészakibb része). A lakókörzetek több lakótömbből állnak és az alapfokú közintézmény ellátottságukat az általános rendezési terv körzetenként biztosítja. A belváros továbbra is ellátja majd a központi funkciókat, az északi és déli városrész alközpontjának kialakításával. Részletes rendezési tervek Részletes rendezési tervek készültek a város csaknem egész területére, azonban csak a belváros részletes rendezési terve esik egybe az általános rendezési terv belvárosként kezelt lakókörzeti egységével.
