Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Merényi Ferenc: Új épületek műemléki környezetben Magyarországon

A modern épitészet történelmi környezetbe való beilleszkedésének problémáját hazánkban is a második világháború utáni ujjáépités adta fel. Bár a háború pusztításai Magyarországot sem kímélték meg, háborús veszteségeink, műemlékeink és történelmi városnegyedeink összességét ért káraink korántsem mérhetők azokhoz az európai országokéhoz, ahol egész városrészek semmisültek meg a nemzeti és európai kultúra örökségéből.Talán ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy nálunk az elpusztult műemlékek és városképek újra felépítésének gondolata nem került előtérbe, s ha voltak is vélemények, amelyek egyes elpusztult épületek dokumentumok alapján való visszaállítását javasolták, ez a módszer nem vált élő gyakorlattá nálunk. Veszteségeink pótlására, történelmi városképeink korrekciójára, műemlékeink újjáélesztésére és a fejlődésbe való beillesztésére kezdettől fogva a jelenlegi épitészet eszközei jöttek számításba. Ez az épitészet természetszerűleg a maga eszközeiben, kifejezési formájában,illetve azok alakulásában maga is hiven tükrözte társadalmunk sajátos fejlődésének vonalát. Kezdetben a háború előtti évek szemléletének bizonyos vonásai, később az uj társadalmi rend kialakításának ellentmondásai voltak rá hatással, mig végül megtalálta azt a nyelvet, amelyen történelmi környezeten belül és kivül egyaránt a kor társadalmának igényeit tudja kifejezni és megvalósítani. A példaként idézett budavári lakónegyed rekonstrukciója hiven tükrözi a történelmi fejlődés egyes fázisait, és szemléletesen mutatja be a mult és jelen épitészeti törekvéseit. Megtalálhatók benne azok a kísérletek, amelyek az ujjáépités első évtizedében a hagyományos szerkezetek és anyagok semleges formálásával igyekeztek minél szerényebben és minél szorosabban alkalmazkodni a környezet architektúrájához. Található benne egy-két olyan műemlék is, amelyeket -- ha nem is teljesen, de nagyobb részükben -- elpusztult állapotukból állítottak helyre, hogy a történelmi városkép egységét megőrizzék, illetve elkerüljék azt, hogy az adott helyen uj elem kerüljön sorai közé. Végül megjelennek benne azok az uj épületek, amelyek a mintegy másfél évtized óta általánossá vált modern irányzatot képviselik s ezzel mai és holnapi törekvéseinket illusztrálják. Ezek az épületek -- nézetünk szerint -- élő gyakorlatként igazolják ma már azt az irányzatot, amelyet az ötvenes évek végén a fővárosi műemlékvédelem a budai Várnegyedben meghirdetett. Megépült példákként bizonyítják, hogy a modern épitészet képes a kor szerkezeteinek, anyagainak, formáinak alkalmazásával, a funkció és forma értelemszerű összhangjával olyan épületeket létrehozni, amelyek nem robbantják szét a történelmi kereteket, hanem harmonikusan beilleszkedő uj elemekkel gazdagítják azokat. Ezek az épületek többféle épitészi egyéniséget és felfogást képviselnek,de abban egységesek, hogy mindegyikük a történelmi életkeretek jelentőségének mély átéléséből keletkezett, s nemcsak szerkezeti alapjaikat, hanem szellemi gyökereiket is mélyen e történelmi város talajába eresztették bele. Talán nem lényegtelen megemlíteni azt sem, hogy ennek az alapvető,felfogásában, célkitűzésében egységes irányzatnak megvalósításába nagymértékben belejátszik az a körülmény is, hogy ez a városrész -mint ahogy az összes többi védett műemlék és együttes is -- a közösség tulajdonában van, s igy az építkezéseket irányító elhatározásokban éppúgy, mint az egyes építészek megbízásában nem esetleges és egyéni érdekek, hanem a közösség és a nemzeti kultúra érdekei érvényesülnek. A modern épitészet alkalmazása a műemlékvédelem területén ma már térben -- tehát e városrész falain kivül is -- és a feladatok egész struktúrájában elterjedt és általánossá vált Magyarországon. Uj épületek építése mellett a régiek korszerűsítése, újjáélesztése, belső berendezése, éppúgy, mint a szorosan vett müemlékrestaurálás: a modern épitészet feladatai is. Hogy ez igy van, azt nemcsak a megvalósult munkák mutatják, hanem az az egyre fokozódó érdeklődés, ami a modern épitészek részéről a mü-