Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)
Kahovszkij, V. F.: Műemléki környezetek védelme a Csuvas Autonom Szocialista köztársaságban
Tudományos üléssorozatot rendeztünk a csuvas nyelvtudomány megalapítójának N.I. Asmarinnak tiszteletére, megünnepeltük a csuvas Írásbeliség 100. évfordulóját; Sz. M. Mihajlov csuvas iró és etnográfus születésének 150. évfordulóját. A csuvas műemlékvédelem központja öt osztályra osztható: történeti emlékek osztályára, épitészeti és művészettörténeti osztályra, propaganda osztályra, ifjúsági és régészeti osztályra. Egyesületünk tevékenysége a néptömegek aktív kezdeményezését támogató, segítő munkáján alapul. Az egyesület tudományos munkatársai expedíciókat szerveznek, amelyek során népeink kultúráját, művészetét, életmódját, épitészetét stb. -t tanulmányozzák. A cpuvas nyelvészek érdekes összefüggéseket fedeztek fel a szomszédságunkban élő népek, törzsek nyelvében és a csuvas nyelvben. Érdekes hasonlatosságokat, egybeeséseket mutattak ki többek között a magyar nyev vonatkozásában is. Amint a fentiekbői kiderült, egyesületünk rendkivül sokrétű, fontos munkát végez. Egyesületünk ötéves tervében az alábbi akcióprogramok szerepelnek: 1971 — 1975 - ujabb műemlékek feltárása és helyreállítása; - tudományos anyaggyűjtés, kolhozok, iskolák, szovhozok, vállalatok, városok, falvak történetének megírásához; - egyetemisták és főiskolások műemlékvédelmi csoportjának létrehozása; - a "Szülőhazám" c. gyermekrajz-pályázat és kiállitás megszervezése; - fotóalbumok összeállítása a műemlékekről; - tudományos konferenciák, szimpóziumok, szemináriumok szervezése. Távlati, terveink között az is szerepel, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat Heves megye társadalmi szerveivel, tapasztalatcsere céljából. Részvételünk az Egri Nyári Egyetemen már ez utóbbi pont megvalósításának első lépéseit jelenti. Évről-évre bővülnek Heves megye és a Csuvas ASZSZK baráti kapcsolatai. A magyar és csuvas nép kapcsolatai távoli évezredekre nyúlnak vissza. Hires magyar tudósok--filológusok és történészek--Budenz, Hunfalvi, Reguly, Vámbéri, Gombocz munkásságának eredményeképpen számos csuvas-török eredetű jövevényszót találtak a magyar nyelvben, amelyek fonetikai vonatkozásban igen közel állanak a csuvashoz. Több magyar etnogárfus és nyelvész járt Csuvasiában a két nép nyelvének tanulmányozása érdekében. Még 1701--1711 között tanulmányozta a csuvas nyelvet Turkoly Mihály és 1843-ban Reguly Antal. Reguly találkozott Szpiridov Mihajlov csuvas néprajzkutatóval, aki hasznos segítséget nyújtott a magyar tudósnak munkájához. 1885-ben a kazanyi kormányzóság csuvas falvaiban járt Munkácsi akadémikus is, aki találkozott Jakovlewel és Asparinnal. 1906-ban Mészáros Gyula magyar néprajztudós járt nálunk. 1909-ben jelent meg Budapesten "Az ősi csuvas vallás emlékei" c. tanulmánya. Napjainkban ez a kapcsolat egyre szorosabbá és közvetlenebbé válik.Róna-Tas András,Bereczky Gábor turkológusok és Vikár Lásuló zeneesztéta töltött néhány hónapot nálunk az elmúlt években. Csuvas történelemtudósok, etnográfusok, régészek, nyelvészek egész hada kutatja csuvasföldön is népeink kapcsolatát. Alekszejev és Izorkin a magyar hadifoglyok életével foglalkozik. A kutatók megkülönböz-