Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Kahovszkij, V. F.: Műemléki környezetek védelme a Csuvas Autonom Szocialista köztársaságban

Tudományos üléssorozatot rendeztünk a csuvas nyelvtudomány megalapítójának N.I. Asmarinnak tisz­teletére, megünnepeltük a csuvas Írásbeliség 100. évfordulóját; Sz. M. Mihajlov csuvas iró és etnográfus születésének 150. évfordulóját. A csuvas műemlékvédelem központja öt osztályra osztható: történeti emlékek osztályára, épitészeti és művészettörténeti osztályra, propaganda osztályra, ifjúsági és régészeti osztályra. Egyesületünk tevékenysége a néptömegek aktív kezdeményezését támogató, segítő munkáján alapul. Az egyesület tudományos munkatársai expedíciókat szerveznek, amelyek során népeink kultúráját, mű­vészetét, életmódját, épitészetét stb. -t tanulmányozzák. A cpuvas nyelvészek érdekes összefüggéseket fedeztek fel a szomszédságunkban élő népek, törzsek nyelvében és a csuvas nyelvben. Érdekes hasonlatosságokat, egybeeséseket mutattak ki többek között a ma­gyar nyev vonatkozásában is. Amint a fentiekbői kiderült, egyesületünk rendkivül sokrétű, fontos munkát végez. Egyesületünk ötéves tervében az alábbi akcióprogramok szerepelnek: 1971 — 1975 - ujabb műemlékek feltárása és helyreállítása; - tudományos anyaggyűjtés, kolhozok, iskolák, szovhozok, vállalatok, városok, falvak történetének megírásához; - egyetemisták és főiskolások műemlékvédelmi csoportjának létrehozása; - a "Szülőhazám" c. gyermekrajz-pályázat és kiállitás megszervezése; - fotóalbumok összeállítása a műemlékekről; - tudományos konferenciák, szimpóziumok, szemináriumok szervezése. Távlati, terveink között az is szerepel, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat Heves megye társa­dalmi szerveivel, tapasztalatcsere céljából. Részvételünk az Egri Nyári Egyetemen már ez utóbbi pont megvalósításának első lépéseit jelenti. Évről-évre bővülnek Heves megye és a Csuvas ASZSZK baráti kapcsolatai. A magyar és csuvas nép kapcsolatai távoli évezredekre nyúlnak vissza. Hires magyar tudósok--filológusok és történészek--Budenz, Hunfalvi, Reguly, Vámbéri, Gombocz munkásságának eredményeképpen számos csuvas-török eredetű jövevényszót találtak a magyar nyelvben, amelyek fonetikai vonatkozásban igen közel állanak a csuvashoz. Több magyar etnogárfus és nyelvész járt Csuvasiában a két nép nyelvének tanulmányozása érdekében. Még 1701--1711 között tanulmányozta a csuvas nyelvet Turkoly Mihály és 1843-ban Reguly Antal. Reguly találkozott Szpiridov Mihajlov csuvas néprajzkutatóval, aki hasznos segítséget nyújtott a magyar tudósnak munkájához. 1885-ben a kazanyi kormányzóság csuvas falvaiban járt Munkácsi akadémikus is, aki találkozott Jakov­lewel és Asparinnal. 1906-ban Mészáros Gyula magyar néprajztudós járt nálunk. 1909-ben jelent meg Budapesten "Az ősi csuvas vallás emlékei" c. tanulmánya. Napjainkban ez a kapcsolat egyre szorosabbá és közvetlenebbé válik.Róna-Tas András,Bereczky Gábor turkológusok és Vikár Lásuló zeneesztéta töltött néhány hónapot nálunk az elmúlt években. Csuvas történelemtudósok, etnográfusok, régészek, nyelvészek egész hada kutatja csuvasföldön is né­peink kapcsolatát. Alekszejev és Izorkin a magyar hadifoglyok életével foglalkozik. A kutatók megkülönböz-

Next

/
Thumbnails
Contents