Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Kahovszkij, V. F.: Műemléki környezetek védelme a Csuvas Autonom Szocialista köztársaságban

A kormányzósági (területi) közoktatásügyi osztályokon belül a népi élet, a természet, a műemlékek és muzeumok védelmét biztositő szervezetek alakultak. Igy országunk történetében először, a történelmi és kulturális emlékek védelmének megbízható láncolatát sikerült létrehoznunk. A kommunista párt és a szovjet kormány többször felhívta a szovjet emberek figyelmét arra, hogy vegyük védelmükbe az öröklött gazdasági és kulturális értékeket, erélyesen lépjenek fel a nemzeti mult emlékeinek gondolatlan kezelőivel, a népi vagyon rongálőival szemben. Az országban széleskörű mozgalom indult, melynek fő célja a műemlékek feltárása volt. 1933. augusztus 10-én megjelent a "Történelmi műemlékekről" szóló rendelet, majd ezt követte az 1934. február 10-én kiadott "Régészeti emlékek védelméről" szőlő rendelet. Még a Nagy Honvédő Háború idején határozatot hoztunk a háborúban megrongált, lerombolt műemlékek helyreállítására. A háború befejezése után, győzelmünket szimbolizáló emlékműveket állítottunk, az áldozatok tömeges temetkezési helyein (Leningrádban, Rigában, Kijevben) síremlékeket építettünk "Senkit sem felejtünk, semmit sem felejtünk" felirattal. A háború utáni nehézségek ellenére, kormányunk elegendő anyagi fedezetet biztosított a legfontosabb műemlékeink helyreállítására. Igy született ujjá a "Száz éves Oroszország" emlékmű, a világhírű novgorodi székesegyházak, helyreállítottuk Rastrelli, Sztrarov, Kameron, Voronyihin alkotásait Leningrádban. A turisták ezrei látogathatták Jasznaja -Poljanát, Mihajlovszkojét, elkezdték a restaurációs munkákat Pszkovban, Szmolenszkben, a moszkvai területen stb. A mai napig több mint két ezer műemléket és épitészeti emléket állítottunk helyre,olyan műemlékeket, amelyek a fasiszta német hadaktámadásainak estek áldozatul. A háború befejezése utána Szovjetunió Minisztertanácsa 1948. október 14-én rendelkezett a műemlékek fenntartásáról, felügyeletéről is. Ez a rendelet a műemlékek fenntartásával és felügyeletével kapcsolatos jogkört az autonóm szovjet szocialista köztársaságoknak, a területi, járási végrehajtő bizottságoknak adta át, a terwégrehajtás, a tulajdonképpeni védelem és a műemlékek kihasználásának jogkörétpedig a szövetséges köztársaságok minisztertanácsának, ill. az SZSZSZK Minisztertanácsának hatáskörébe utalta, A már emiitett műemlékvédelmi bizottságok megszüntetése után, a műemlékvédelem kérdéseivel azSZSZSZ Közoktatásügyi Minisztérium foglalkozott; a Csuvas ASzSzK -án belül ezt a jogkört szintén a Köztársaság Közoktatásügyi Minisztériuma kapta meg. 1954-ben a Szovjetunió is aláirta,majd 1956.december 12-én ratifikálta azt a hágai egyezményt,amely a műemlékek védelmét irja elő az ellenség részéről, háborús konfliktusok esetén. A Csuvas ASZSZK Minisztertanácsa, az SZSZSZK Minisztertanácsának 1957-ben hozott határozata alapján elkészítette az autonóm köztársaság műemlékeinek, régészeti feltárásainak, épitészeti műemlékeinek stb. leltárát. Majd a Minisztertanács 1966 májusában hozott rendelkezése értelmében jóváhagyta az állami jelentőségű, ill. a helyi, köztársasági, területi jelentőségű műemlékek listáját, s az egyéb műemlékek védelmének jogkörét a helyi tanácsok hatáskörébe utalta. 1970 februárjában a Csuvas ASzSzK Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége határozatot fogadott el köztársaságunk történeti és épitészeti emlékeinek fokozott védelméről. - o -