Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem

donosa -- állami tulajdon esetén kezelője, -- valamint mindazok a szervek, amelyek a hatósági intézkedés kapcsán bármely vonatkozásban érdekeltek, tájékoztatást kapjanak. A védetté nyilvánításról, illetve a védettség megszüntetéséről az érdekelteket a műemléki hatóság Írásban tájékoztatja. Műemléki jelentőségű területnél és műemléki környezetnél a védetté nyilvánított területen lévő ingatlanok tulajdonosait az irat közszemlére tételével is értesíteni lehet. Mivel a különböző jogszabályok a bérlőkre vonatkozóan is állapithatnak meg jogokat és kötelezettségeket az épület fenntartáséval kapcsolatosan, a tulajdonos (kezelő) a védetté nyilvánításról köteles részükre is tájékoztatást adni. A védett épitmények hasznosítása szempontjából alapvető, hogy a használat nem veszélyeztetheti a védett érdekeket. A gyakorlat bebizonyította, hogy a védett épitmények épségben és a jelleg megváltoztatása nélkül történő fenntartása leginkább akkor lehetséges, ha azokat korszerű rendeltetéssel bekapcsoljuk a mindennapi életünkbe, hozzáférhetővé tesszük a széles tömegek számára, s ezáltal elősegítjük azok megismerését és megbecsülését is. A jogszabályok előírják, hogy a védett építményeket csak az engedélyezett rendeltetési célra és a történeti,művészeti értékéhez, valamint jellegéhez méltó módon lehet hasznosítani, illetőleg használni. A használat módjának megválasztása a műemlékvédelem egyik alapvető kérdése. Ha az épület az eredeti célra nem hasznosítható, a tervezett uj funkciót ugy kell megválasztani, hogy annak kielégítésére törekedve a műemléki érdekek alapvetően ne veszélyeztessenek. A jogszabály nemcsak a felhasználási mód megállapítására, hanem annak megváltoztatására is kötelezővé teszi a műemléki hatóság véleményének előzetes kikérését és az eljáró igazgatási szervek kötve vannak a műemléki hatóság álláspontjához. A műemlékek hasznosításánál előtérbe kerültek az idegenforgalmi szempontok. Kormányzatunk a különböző regionális területekre készített tervek elfogadásánál és a fejlesztési koncepicő kialakításánál mindig számol az adott területen lévő műemlékek megfelelő idegenforgalmi célú hasznosításával. A műemlékek fenntartása A műemlékvédelem egyik legfontosabb feladata a műemléki védettség alatt álló épitmények -- épségben és a jelleg megváltoztatása nélkül való -- fenntartásának biztosítása. Ezt a feladatot a műemléki hatóság egyrészt a műemléki hatósági engedélyezés során, másrészt a saját költségvetési kerete terhére történő közvetlen helyreállítások, állagmegóvások elvégzésével, illetőleg a külső szervek által végzett ilyen jellegű munkák anyagi támogatása utján látja el. Az építési törvény a telek - és az építmény jőkarban tartását, illetve fenntartását, az építmény állapotának és állékonyságának időszakonkénti felülvizsgálását a tulajdonos kötelességévé teszi. Ez az általános szabály a műemlékekre is vonatkozik. Ha a védett építmény tulajdonosa -- kezelője, használója -- azt őt terhelő fenntartási kötelezettséget nem teljesiti, az építésügyi hatóság elrendelheti az építmény felújítását, helyreállítását. Ha ilyen jellegű megkeresést a műemléki hatóság ad ki, az építésügyi hatóság nem jogosult mérlegelni az intézkedés szükségességét, hanem köteles megtenni a műemléki érdekek védelmében szükséges hatósági kezdeményezéseket. A hatósági határozat végrehajtását ismétlődő birság kiszabásával, illetőleg az elrendelt munkák építési hatóság által --a tulajdonos költségére és veszélyére - történő elvégzésével lehet biztosítani.