Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem

Az OMF Tervezési Osztályán belül műtermek működnek, a Kivitelezési Osztály főépitésvezetői rendszerben irányítja az építésvezetőségeket és a Központi Műhelyt. Jelenleg építésvezetőségek működnek Visegrádon, Sopronban, Szombathelyen, Székesfehérváron, Pécsett, Egerben és Nyíregyházán. A Tudományos Osztály irányítása alatt működik a kőszobrász, faszobrász- és falképrestaurátor csoport, valamint a speciális tudományos kutatásokat végző művészettörténészek és régészek. Az OMF hatósági tevékenységét területi előadói rendszerben bégzi, e munkájában közvetlen kapcsolatot tart a tanácsi -- ezen belül az építésügyi és a művelődésügyi -- szakigazgatási szervekkel, idegenforgalmi hivatalakkal, tájegységi intézőbizottságokkal, tervező irodákkal és vállalatokkal, valamint a különböző egyházak vezető szerveivel. Az OMF Gyűjteményi Osztályán belül található a Könyvtár, Tervtár, Adattár, Fotótár, Negativtár, s e szervezeti egységen belül működik az Építészeti Múzeum is, valamint a Fotólabor. Műemléki alapfogalmak A szocialista műemlékvédelem célja a nemzeti mult --a gazdasági társadalmi és kulturális fejlődés -tárgyi bizonyítékaként szolgáló korabeli hiteles dokumentumok megőrzése, fenntartása, bemutatása és a nemzet közkincsévé tétele. A műemlék fogalom meghatározása a műemlékvédelem egyik alapvető kérdése. Ez határozza ugyanis meg, a védendő épitmények körét és a védelem terjedelmét. Az uj jogszabályokban a műemléki értékkategóriák tartalmilag nyertek meghatározást. A műemlék fogalomnak a gyakorlati használatban két jelentése van: egyrészt gyűjtőfogalomként műemléknek nevezzük a védett ingatlanjellegü emlékeket, másrészt a legértékesebb ingatlanemlékek csoportjának egyedi jelölésére szolgál. A műemlékileg védett emlékek lehetnek műemlékek, müemlékjellegü, városképi jelentőségű épitmények, valamint műemléki jelentőségű területek és műemléki környezetek. A műemlékileg védett épitmények értékét épitészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, vagy néprajzi jelentőségük adja meg. A történelmi jelentőségbe beletartoznak a jelentős munkásmozgalmi emlékekkel, valamint történelmünk nagyjainak --neves államférfiak, hadvezérek, irők, költők, művészek -- életével kapcsolatos épitmények is. A műemlékek és a müemlékjellegü épitmények olyan hiteles dokumentumok, amelyek hazánk történelmi múltját, az ország gazdasági,társadalmi és kulturális fejlődését bizonyítják. Mig a műemlékek kiemelkedő jelentőségű, pótolhatatlan emlékek, addig a müemlékjellegü épitmények csupán jelentős emlékek. Ennek a különbségnek elsősorban az építmény fenntartása terén van jelentősége. Mig a műemlékek feltétlenül fenntartandók, addig a müemlékjellegü és városképi jelentőségű építményeknél a gazdaságosság, illetőleg a rendezési tervbe illeszthetőség határt szab a fenntartásnak. A gazdaságosság kimunkálásánál azonban nem csupán az elvégzendő munkálatok költségeit, hanem a helyreállítás folytán várható műemléki értéknövekedés mértékét és ennek kultúrpolitikai jelentőségét is figyelembe kell venni, s az ilyen jellegű állásfoglalás a műemléki hatóság jogkörébe tartozik. ^»*~~~"'