Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Veres Zoltán: Vita Eger rendezéséről

Hozzászólásomban azokat a gondolatokat kivánom elmondani, amely a várossal, a városrendezéssel, a városi építkezések terveivel kapcsolatosan több éve összegyűltek bennem. Eger építészettörténete Az eddigi előadásokból megismerték lényegében Eger történetét, ezért ismert, hogy Egert, mint települést kedvező földrajzi adottságai (patak, hegy--alföld találkozási pontja, védett völgy, klíma) alakították, mint várost. A kedvező földrajzi adottság hozta magával lényegében a történelmét is, amely történelemből adódott az építészete: - a vár és a vári épületek, - az egyházi szerepből adódott egyházi épületek (káptalansor, templomok, rendházak), - regionális szerepből adódó középületek (irodák, iskolák, üzletek, helyi és országos ipartelepítések), - szőlő-, gyümölcskultúrával kapcsolatos kisparaszti gazdaságok (ma a szövetkezet, lakóházak, présházak, pincék), - az üdültetési funkciójából adódó épületállománya (fürdők, vendéglátőipari létesítmények). A fenti épületállományból álló város szerkezetét a vár mint korábbi védelmi funkció szabta meg (odavezető utak, várfalhoz közeli utcasorok), majd a védelmi funkció gyengülésével a település tovább terjedt és úthálózata a kialakult vízfolyásokhoz igazodóan, azaz azt nagyon is figyelembe véve, alakult ki és maradt meg a mai napig. A beépítés módját a funkció, a kialakult szokás szabta meg. (Jellegzetes egri parasztudvar -- egri átrium palotasor előbb szabadonállőan, később zártsorúvá alakítva, zártsorú földszintes beépítések. ) Mai városrendezési problémák Fenti történelmi pillanatkép után nézzük végig azokat a problémaköröket, amelyek a mai város életében ma jelentkeznek, hiszen ezek a problémakörök adják fel a leckét a rendezésnek. A tervek -- a feladatok különbözőek az egyes korokban a város életében, a város mint örök és örökös ugyanakkor állandó mozgásban van, változó életébe örökös intézkedéssel nehéz beleszólni.