Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Zámbori Ferenc: Eger város rendezési tervei

Eger város történelmi múltja ihlette meg Gárdonyi Gézát, kinek a hős várvédóTcról szóló regénye az egész világon ismert, Bródy Sándort és mai irodalmunk egyik fiatal alkotóját, Gyárfás Endrét is. Városunkban jelentős szerepe van a "nyelvi emlékek és értékek védelmének" is. E munka jegyében került feldolgozásra és kiadásra: dr. Bakos József: Az egri régi szőlőművelés szókincse; dr. Bakos József--Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei. Az egyre növekvő és bővülő városunk uj utcáinak, tereinek, létesítményeinek nevet kell adni. Az uj elnevezéseknél törekednünk kell arra, hogy azok kapcsolódjanak a város természeti adottságihoz, településtörténeti eseményeihez, művelődési- és ipartörténeti jellegzetességeihez. Az egri nép nyelvkincséből összegyűjtött és feldolgozott anyag adott alapot az egri úttörővasút megállóhelyeinek és uj városrészek utcáinak elnevezéseihez. Az élő és történeti névanyag összegyűjtése fontos adatokat szolgáltat mind a nyelvtudomány, mind a néprajzi, a gazdaság- és helytörténeti kutatás számára. Magától értetődik, hogy senki sem vállalkozat arra, hogy egyetlen előadás keretében kimerítően szóljon a gazdag témáról, melynek természete eleve igényli, hogy az elhangzottakat a valósággal szembesítsük. Törekvésem az volt, hogy alapot adja az érdeklődőknek ahhoz, hogy bepillantást nyerjenek városunk történelmi múltjának felvázolása után, a jelen építészetének problémáiba, hogy feltárjam milyen gondokat, nehézségeket fogalmaz meg egy ilyen történelmi, műemléki város jelene és jövőjének tervezése. Az elmondottakhoz kapcsolódik az Országos Műemléki Felügyelőség és a Városi Tanács Műszaki Osztálya közös kiállítása, mely már eddig is megtekinthető volt, és az a városnéző séta, melynek keretében Borics László megyei főépítész és Veres Zoltán főmérnök válaszol a felvetett konzultációs kérdésekre.