Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Borsos Béla: Az Országos Műemléki Felügyelőség dokumentumtára

A budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállitási munkálatainak megindítása a fővárosra vonatkozó gyűjteményi anyag gazdaságitását is maga után vonja. Schulek már 1874-ben a templom fényképeit helyezi el a tervtárban. Az adatokból ugy látszik, hogy a hatalmasan duzzadó gyűjteményeket Geduly példás rendben tartja. A tervtár fejlesztésének intenzitása a 70-es évek vége felé -- amikor a hivatal élén az elhunyt Szalay helyett Zichy Jenőt az "ipargrőfot" találjuk --növekszik. A módszer továbbra is a régi. A kültagok közül néhány hivatásos rajzoló-festőművész tanár igen komoly anyagi ellenszolgáltatások fejében elárasztja a tervtárat felvételeivel. A még mindig legtöbbet foglalkoztatott Myskovszky Viktor "Steindl Imre javaslatára távlati képeket készit a kassai székesegyházról." Könyöki József sem marad el sokkal mellette, akinek a miniszter 23 Pozsony megyei templomot és a vöröskői várat ábrázoló 52 rajzáért 600 Ft-ot utalványoztat, 1877 nyári vakációjában Steindl Imre, tanársegédje és hat legügyesebb hallgatójuk tesznek nagyobb utat "a hazai műemlékek felvétele s lerajzolása céljából". Az ut gazdag termése nyilvánvalóan a tervtár anyagát növeli tovább. Igen érdekes kezdeményezésről értesülünk az 1877 decemberében tartott rendes ülés jegyzőkönyvéből. A polytechnikum növendékei a grafikai lapok sokszorosítása céljából Steindl Imre professzor irányításával társulatot alakítanak, amelynek pártolására Trefort minisztert kérik fel. A társulat alapszabályait jóváhagyás végett felsőbb helyre terjesztik fel. Az az elképzelés, hogy amennyiben a társulat a minisztérium anyagi támogatásával megkezdené működését a sokszorosított lapok nagy részét a bizottság tervtára kapna meg "Steindl Imre kijelenti, hogy a mintegy 250 példányban kiállítandó rajzok a bizottság rendelkezésére fognak állani; a társulat csak mintegy 50 példányt munkálkodó tagjai számára kikérend. Kár, hogy e kezdeményezés további sikeréről az iratokból nem lehet világosan tájékozódni. Az is nagyon érdekes lenne, hogy milyen technikai eljárásról van itt tulajdonképpen sző, s meg lehetne-e találni a Felügyelőség tervtárában az újszerű eljárással készült grafikai lapokat. A 70-es évek vége felé a tervtár értékes térképanyaggal is kiegészül. Még 1874-ben készíti el Alberti Kárly mérnöka"régi Brigetium térrajzát".1875-ben Kosztka Károly állami mérnök dolgozik Römer Flőris irányitásával"a Brigetium és környékén létező római emlékek maradványairól felvett" térképeken. A tervtár rohamosan növekvő anyagáról,a bizottság felkérésére, a pontos és lelkiismeretes Geduly titkár készit lajstromot, amelyet az 1877 december 27-i ülésen mutat be. E lajstrom szerint a tervtárban "445 rajzlap, 210 fénykép és 14 tárgyról (területről) felvett 126 db térrajz (térkép)" van. A lajstrom számunkra a gyűjtemény összeállításának részletes tanulmányozását teszi lehetővé. Hegedűs Candid az, aki elsőnek veti fel az indítványt, "hogy a bizottság rajzai és fényképei készletéből kiállítást eszközöljenek". A javaslat elhangzása után mindjárt meg is alakul egy kiállítás -rendező szűkebb bizottság, amelynek elnöke Henszlmenn Imre, tagja Schulek Frigyes, Steindl Imre és Geduly Ferenc. A szűkebb körű bizottság nagy lelkesedéssel fog hozzá a szervezés munkájához. A kiállítás helyül a Zeneakadémia épületét választják, a Képzőművészeti Társulat Sugár uti palotája mellett. Tulajdonképpen ez az épület is a Társulat tulajdona, amelyet azért építtet, hogy a bérösszegekből valamiképpen ki tudjon emelkedni szorongató anyagi csődjéből. A díszes palotát a közoktatási miniszter béreli ki zeneakadémia céljaira. A palota földszintjén három terem és egy előszoba üresen áll. Ezeket engedi át a miniszter a kiállítás céljaira. A rajztár gazdag anyagának befogadására a hely szűkös -- pedig abban az időben a ki-